A lakás megvásárlásához két dolog elengedhetetlen: egy friss tulajdoni lap és az ügyvéd vagy közjegyzõ által elkészített írásbeli szerzõdés megkötése. Amennyiben valamelyik hiányzik, úgy nem vagyunk biztonságban, ne vegyük meg az ingatlant. Akkor sem, ha a tulajdonos arra hivatkozik, hogy rajtunk kívül több komoly érdeklõdõ is van.

A tulajdoni lap olyan, mint az autóknál a forgalmi engedély: ezen szerepelnek az ingatlan hivatalosan nyilvántartott adatai. Az írásbeli szerzõdésre pedig többek között azért is szükség van, mert a foglaló csak és kizárólag akkor minõsül foglalónak, ha azt a szerzõdés megkötésekor adják át. Tehát a szerzõdés megkötése elõtt vagy azt követõen átadott összeg nem minõsül foglalónak akkor sem, ha a felek így nevezik!

Ilyen a felelősség kérdése. Viszonylag széles körben ismert, hogy a kkt. minden tagja, illetve a bt. beltagja teljes vagyonával felel a társaság tartozásaiért. A kft. és az rt. esetében a tag csak azért felel, hogy az által vállalt vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsássa.

A különböző társaságok különböző presztízsértékkel bírnak. Ahol tehát az ügyfelek bizalmának megnyerése különösen fontos, érdemesebb kft.-t vagy rt.-t alapítani.

Nem érdemes úgy társaságot alapítani, hogy egyenlőre jó lesz ez is, majd később úgyis átalakítjuk (pl. bt.-ből kft.-vé). Az átalakulás ugyanis jóval költség- és időigényesebb, mint egy új cég alapítása, ezért mindenképpen olyan céget érdemes alapítani, ami hosszú ideig kiszolgálja a tagok igényeit.