Hírek és jogi tippek
Ha a kft-m vagy a bt-m jelentős adótartozást halmozott fel, amelyet nem tud kifizetni, és jelentkezik valaki, hogy ő tud vevőt a cégre, eladjuk-e az általa hozott vevőknek?
Lehetőleg ne. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy amennyiben egy gazdasági társaság veszteséges gazdálkodása következtében nem tud adókötelezettségének eleget tenni, az még nem minősül bűncselekménynek. Egy – általában jelentős köztartozással bíró – gazdasági társaság átjátszása hajléktalanok vagy külföldiek kezére azonban megvalósítja a közokirat-hamisítás bűntettét és sok esetben az adócsalást is.
Idézést kapunk egy bíróságtól, melyből kiderül, hogy azért kell megjelennünk egy tárgyaláson, mert valaki beperelt minket. Egyértelműnek tűnik, hogy az illetőnek nincs igaza. Mennyire vegyük komolyan az idézést?
Nagyon. Először is: ami józan ésszel egyértelmű, az a jog szerint nem feltétlenül az. Ennél fontosabb azonban, hogyha alperesként úgy mulasztjuk el az első tárgyalást, hogy írásbeli védekezést nem terjesztettünk elő, akkor a bíró rögtön bírósági meghagyással kötelezhet minket a kereseti kérelemnek megfelelően. Amennyiben jogi képviselőt bíztunk meg, és ő megy el a tárgyalásra, úgy a mulasztás természetesen nem áll fent.
A cégforma megválasztásánál az alapítók általában a cég alapítási költségeit tekintik döntőnek. Tehát aki szerényebb költségvetésű vállalkozást indít az kkt.-t vagy bt.-t alapít, aki nagyobban gondolkodik az kft.-t, akinek egészen nagy tervei vannak, az rt.-t. Ez azonban nem mindig helyes.
Tény ugyan hogy bt-t olcsóbb létrehozni, mint egy kft.-t és az rt. mindkettőnél drágább, de van még néhány körülmény, amit nem érdemes figyelmen kívül hagyni.
Ilyen a felelősség kérdése. Viszonylag széles körben ismert, hogy a kkt. minden tagja, illetve a bt. beltagja teljes vagyonával felel a társaság tartozásaiért. A kft. és az rt. esetében a tag csak azért felel, hogy az által vállalt vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsássa.
A különböző társaságok különböző presztízsértékkel bírnak. Ahol tehát az ügyfelek bizalmának megnyerése különösen fontos, érdemesebb kft.-t vagy rt.-t alapítani.
Nem érdemes úgy társaságot alapítani, hogy egyenlőre jó lesz ez is, majd később úgyis átalakítjuk (pl. bt.-ből kft.-vé). Az átalakulás ugyanis jóval költség- és időigényesebb, mint egy új cég alapítása, ezért mindenképpen olyan céget érdemes alapítani, ami hosszú ideig kiszolgálja a tagok igényeit.
Az ingatlan-nyilvántartásban az ingatlan adatait, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogilag jelentős tényeket, továbbá azok jogosultjait és a jogosultak adatait a tulajdoni lap tartalmazza.
A tulajdoni lap három részből áll, melyeket római számmal jelölnek. Az első (I.) rész tartalmazza az ingatlan adatait (helyrajzi szám, ingatlan fekvése szerinti település neve, ingatlan alapterülete stb.). A második (II.) rész a tulajdonost (esetleg vagyonkezelőt), illetve annak adatait tünteti fel. A harmadik rész (III.) az ingatlan terheit (pl. haszonélvezeti jog, jelzálogjog) tartalmazza és ide jegyeznek be bizonyos jogilag jelentős tényeket is (pl.: kiskorúság, gondnokság alá helyezés, építésügyi korlátozások stb.).
A bűncselekmény lehet szándékos vagy gondatlan. Utóbbi csak akkor, ha ezt a törvény az adott törvényi tényállásnál megemlíti.
Ha súlyos bűncselekményt gondatlanul követünk el, ugyanakkor a bűncselekménynek nincs gondatlan alakzata, akkor nem követtünk el semmit!
A cégnév vezérszóból (pl.: Príma), a cég tevékenységének (pl.: Könyvkötő) és a cég formájának (pl.: Korlátolt Felelősségű Társaság) megnevezéséből áll.
A cég tevékenységének megnevezése (pl.: Könyvkötő) nem kötelező. A vezérszó a cég azonosítását és a többi cégtől való megkülönböztetést szolgálja. A vezérszón kívül csak magyar szavak szerepelhetnek a névben, kivéve persze a cég alábbiak szerinti idegen nyelvű elnevezését.
A cég rövidített elnevezése a vezérszóból és a cég formájának rövidített megjelöléséből áll (pl. Príma Kft).
Ezenkívül mód van arra is, hogy a céget idegen nyelven vagy nyelveken is elnevezzük (pl.: angolul: Príma Bookbinder Limited, németül: Príma Buchbinder Gesellschaft mit beschränkter Haftung). Az idegen nyelvű elnevezésekben a vezérszó természetesen nem változhat.
Bármelyik ingatlan tulajdoni lapjának tartalmát bárki megismerheti. Kérhető hiteles vagy nem hiteles másolat (ez utóbbi olcsóbb és nincs rajta a földhivatal hitelesítő bélyegzője).
A következő fajta másolatok kérhetünk (hitelest vagy nem hitelest):
a) teljes másolat: amely valamennyi bejegyzést tartalmazza, tehát azok a bejegyzések is látszanak, amelyek már törlésre kerültek,
b) szemle: amely a fennálló bejegyzéseket (az aktuális állapotot) tartalmazza,
c) részleges másolat: amely csak a kívánt bejegyzéseket tartalmazza.
Per – sőt peren kívüli eljárás – esetén is vegyük igénybe az ügyvédi szolgáltatást.
Anyagi jogi ismeretekre – szakkönyvekből, DVD jogtárról, az internetről és a szomszédtól – viszonylag könnyű szert tenni. Mi ügyvédek néha meg vagyunk döbbenve azon, hogy egy-egy ügyfél milyen szinten ismeri az ő esetét érintő joganyagot.
Ugyanakkor a jogérvényesítés az eljárási törvények és a bírói gyakorlat ismeretét is megköveteli. Laikusok ezzel a legritkább esetben rendelkeznek. Ami anyagi jogi szempontból világosnak és logikusnak tűnik, az teljesen elveszhet vagy összezavarodhat eljárási hibák miatt.
Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre a törvény két évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli el. Minden más bűncselekmény vétség.
Az egyik kulcsszó e definícióban a „szándékosság”. Ha egy Trabant ablakát betörve ellopok egy 11.000,- Ft értékű autórádiót, akkor az bűntett. Ha gondatlanságból olyan közúti balesetet okozok, amelyben harmincan az életüket vesztik, akkor az vétség.
Magyarországon már olyan sok céget jegyeztek be, hogy nagyon nehéz olyan nevet találni, ami nemcsak, hogy nem egyezik a korábbi nevekkel, de nem is téveszthető össze velük.
Nem sokat segít az sem, ha egy már bejegyzett nevet az adott évnek megfelelő toldalékkal látjuk el (pl. Príma 2006 Kft), mivel ezt a Cégbíróság valószínűleg nem fogja elegendőnek találni a megkülönböztetéshez.
Mikor tehát a cég nevéről gondolkodunk, legalább 4-5 különböző nevet írjunk fel magunknak és kérjük meg a társasági szerződést készítő ügyvédet, hogy ezeket még a cég megalapítása előtt ellenőrizze.
Az ingatlan-nyilvántartás a jogszabály szerint az erre meghatározott számítógépes adathordozón rögzített, olvasható formában megjeleníthető tulajdoni lapból, a tulajdoni lapról megszűnt bejegyzések adatainak jegyzékéből, továbbá az ingatlan-nyilvántartási térképből és az okirattárból áll.
Egyszerűbben megfogalmazva tehát az ingatlan-nyilvántartás egy elektronikus adatbázis, mely az ingatlan és a tulajdonos adatait, az ingatlan terheit, az ingatlanra vonatkozó, de már megszűnt bejegyzéseket és az ingatlanokra vonatkozó térképeket tartalmazza. Ezen kívül az ingatlan-nyilvántartáshoz tartoznak az ingatlanokra vonatkozó papír alapú okiratok is (pl. az az adásvételi szerződés, ami alapján a tulajdonos tulajdonjogát a földhivatal bejegyezte).
Ha elszánjuk magunkat arra, hogy ügyvéd nélkül vágjunk bele egy perbe, nem számíthatunk a bíró érdemi segítségére.
Ha viszont azt észleljük, hogy a bíró nyomatékosan felhívja a figyelmünket arra, hogy az eljárás során jogunk van jogi képviselő segítségét igénybe venni, akkor az legtöbbször azt jelenti, hogy valamit rosszul csinálunk. Legkésőbb ekkor ideje ügyvédhez fordulnunk.
A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény szerint kell elbírálni.
Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban levő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új törvényt kell alkalmazni; egyébként az új büntető törvénynek nincs visszaható ereje.
Ez a jogállami büntetőjog egyik alapelve. Rendkívül nagy jelentőségű lehet, főleg az olyan bűncselekményeknél, melyek megítélése más jogszabályok tartalmától is függ. Ilyenek tipikusan a gazdasági bűncselekmények.
A székhely a központi ügyintézés helye és az ennek megfelelő helyet kell a Cégbírósághoz bejelentenünk.
A székhely lehet saját tulajdon, de bérlemény vagy egyéb jogcímen (pl. haszonélvezeti jog) használt helyiség, de lehet a lakásunk is, ha az ügyintézés ott történik. A társasági szerződést ellenjegyző ügyvéd köteles ellenőrizni székhely használatához fűződő jogunkat.
A székhelyet kötelező cégtáblával megjelölni.
Az ingatlan esetében a tulajdonjogot főszabályként az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés keletkezteti.
Nem elég tehát az adásvételi szerződés megkötése, földhivatali széljegyzése, a vételár kifizetése és a bejegyzési engedélynek a földhivatalba történő benyújtása, a tulajdonjogot a vevő csak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel szerzi meg.
Egy per során a bíróság a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van.
Ha tehát valami nekünk „A” jogcímen járna, de igényünket „B” jogcímre hivatkozva próbáljuk érvényesíteni, veszíteni fogunk. NE bízzunk abban, hogy mivel – úgy érezzük – igazunk van, a bíróság erre hibás kereset esetén is tekintettel lesz.
Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki magatartásának következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik.
Az első eset az egyenes szándék, a második az ún. eshetőleges szándék. A célzatos bűncselekményeknél szükséges az egyenes szándék, ezért annak hiánya perdöntő lehet.
A cég telephelye az a hely, ahol a cég a tevékenységét – a székhelyén kívül – szintén gyakorolja. A telephely és a fióktelep között az a különbség, hogy a fióktelep a székhelytől különböző településen van.
Az ingatlan tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés keletkezteti. A főszabály alól azonban vannak kivételek. Ezek az ingatlan ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonosai.
Az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonjog független attól, hogy a tulajdonos be van-e jegyezve az ingatlan-nyilvántartásba vagy sem. Ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonos lehet például, aki örökléssel szerzi a tulajdonjogát vagy ilyen lehet a házastárs is, ha az ingatlan a házastársi közös vagyonhoz tartozik.
A per – sajnos – nem az igazságról, hanem a bizonyíthatóságról szól.
Mindig tartsuk szem előtt, hogy ami nekünk egyértelműnek tűnik, az a bíró számára csak akkor lesz az, ha bizonyítani is tudtuk. A polgári perben nincs hivatalbóli bizonyítás, hiába látja a bíró, hogy mi az a bizonyítás, ami segítene rajtunk, nem fogja elrendelni, ha mi nem indítványozzuk.
|
|
Ügyvédi iroda
Law office
Anwaltskanzlei
Cabinet d'avocat
