Ingatlanpiaci trendek Közép-Kelet Európában

A hvg.hu szerint Magyarországon és Romániában a bérleti idő átlagosan 3-5 év, Csehországban és Lengyelországban ez a szám 5 év. A bérleti idők közötti kihasználatlan időszak az első két országban évente átlagosan másfél hónap, míg Csehországban 1-1,5,  Lengyelországban pedig 2 hónap.

A gazdasági válság nagymértékben befolyásolta az ingatlanpiacot, de a piaci ingatlanokhoz és a másodlagos eszközökhöz képest nem gyakorolt jelentős nyomást a prémium irodák bérleti díjszabására. A legdrágább város Varsó (prémium bérleti díjak 22-24 EUR/nm/hó körül alakulnak, ezt követi Budapest és Prága (20-22 EUR/nm/hó) és Bukarest (18–19/nm/ hó). Budapest egy nemzetközi tanulmány 50 várost értékelő listáján a 17. helyen végzett, mellyel a Top 5 leggazdaságosabb európai bérleti piac egyikévé vált.

A hvg.hu híre szerint a régió gazdasági fellendülése a hitelállomány mérsékelt növekedéséhez vezethet, és néhány országban a nem teljesítő hitelek esetében is némi javulást hoz – derül ki az UniCredit Bank friss elemzéséből. A 2008-as válság előtt az eszközarányos megtérülések átlagosan 2 százalékos szinten voltak, 2015-2016-ban pedig 0,8 százalékot érhetnek el, szemben a német, olasz és osztrák bankok 0,4 százalékos, 0,2 százalékos és 0,4 százalékos értékével.

A KKE-régiós bankszektor teljes bevételének mintegy kétharmadát a nettó kamatbevétel, azaz a hagyományos banki tevékenység adja, de létfontosságú lesz más, elsősorban a díj- és jutalékalapú bevételi források növelése. A tanulmány szerint a jövőben is a hitel marad a legfontosabb banki termék.

A hvg.hu szerint a kétnapos tanulmányút során az üzletemberek látogatást tesznek budapesti és vidéki német leányvállalatoknál is, és megismerkednek az egyetemek és vállalatok közötti együttműködés által kínált lehetőségekkel. Magyar vendéglátójuk bízik abban, hogy a vállalatvezetők a tanulmányút alkalmával olyan tapasztalatokat, információkat szereznek, amelyek elősegítik döntésüket új befektetések, vagy eddigi magyarországi beruházásaik bővítésével kapcsolatban.

A tavalyi különösen sikeres év volt a magyar-német külgazdasági kapcsolatokban, Németország részaránya a magyar exportban 27,7 százalékra emelkedett, így továbbra is az ország legfontosabb kiviteli piaca. Németország az első számú befektető Magyarországon, a közvetlen külföldi tőkebefektetések állománya közel negyede származik innen.

A napi.hu szerint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) jövő januárra nyolc hatóság cégekre vonatkozó adatait boronálja egybe. Így valamennyi egyéni és társas vállalkozással kapcsolatban utolérhetők lesznek az adatok az adóhivataltól, a versenyhivataltól, az Igazságügyi Minisztérium céginformációs szolgálatától, a közbeszerzési hatóságtól, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivataltól, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságtól, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától. Az adatgyűjtésre kormányrendeletek hatalmazták fel a kamarát. Ezentúl nem kell majd május végéig, június elejéig várni arra, hogy üzleti partnerünkről megtudjuk az előző évi gazdálkodási adatokat.

A hvg.hu híre szerint a Raiffeisen szerdán bejelentette, hogy a bankfiókjai számát 112-ről 67-re csökkenti, és 20 százalékos, vagyis évi 10 milliárd forint fölötti költségcsökkentést tervez a dolgozók létszámát pedig 2016 végéig 15 százalékkal csökkentené.

A Raiffeisen bejelentése szerint a tömegszerű lakossági kiszolgálás helyett a vállalati, valamint prémium és privátbanki üzletágat erősítenék, ebben az üzletágban 15-20 százalékkal növelnék is a dolgozók számát és a kezelt vagyont is. Ennek ellenére a lakossági ügyfelek legalább 80 százalékát szeretnék megőrizni az új, elektronikus csatornák erősítésével. Az előző évi 31,2 milliárdos mínusz után 114,7 milliárd forintos adózott veszteséget ért el a magyar Raiffeisen 2014-ben. A nagy veszteség oka elsősorban a devizahiteles elszámolás volt.