Ha elszánjuk magunkat arra, hogy ügyvéd nélkül vágjunk bele egy perbe, nem számíthatunk a bíró érdemi segítségére.
Ha viszont azt észleljük, hogy a bíró nyomatékosan felhívja a figyelmünket arra, hogy az eljárás során jogunk van jogi képviselő segítségét igénybe venni, akkor az legtöbbször azt jelenti, hogy valamit rosszul csinálunk. Legkésőbb ekkor ideje ügyvédhez fordulnunk.
részletesen »
A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény szerint kell elbírálni.
Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban levő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új törvényt kell alkalmazni; egyébként az új büntető törvénynek nincs visszaható ereje.
Ez a jogállami büntetőjog egyik alapelve. Rendkívül nagy jelentőségű lehet, főleg az olyan bűncselekményeknél, melyek megítélése más jogszabályok tartalmától is függ. Ilyenek tipikusan a gazdasági bűncselekmények.
részletesen »
A székhely a központi ügyintézés helye és az ennek megfelelő helyet kell a Cégbírósághoz bejelentenünk.
A székhely lehet saját tulajdon, de bérlemény vagy egyéb jogcímen (pl. haszonélvezeti jog) használt helyiség, de lehet a lakásunk is, ha az ügyintézés ott történik. A társasági szerződést ellenjegyző ügyvéd köteles ellenőrizni székhely használatához fűződő jogunkat.
A székhelyet kötelező cégtáblával megjelölni.
részletesen »
Az ingatlan esetében a tulajdonjogot főszabályként az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés keletkezteti.
Nem elég tehát az adásvételi szerződés megkötése, földhivatali széljegyzése, a vételár kifizetése és a bejegyzési engedélynek a földhivatalba történő benyújtása, a tulajdonjogot a vevő csak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel szerzi meg.
részletesen »
Egy per során a bíróság a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van.
Ha tehát valami nekünk „A” jogcímen járna, de igényünket „B” jogcímre hivatkozva próbáljuk érvényesíteni, veszíteni fogunk. NE bízzunk abban, hogy mivel – úgy érezzük – igazunk van, a bíróság erre hibás kereset esetén is tekintettel lesz.
részletesen »
Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki magatartásának következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik.
Az első eset az egyenes szándék, a második az ún. eshetőleges szándék. A célzatos bűncselekményeknél szükséges az egyenes szándék, ezért annak hiánya perdöntő lehet.
részletesen »