Hírek és jogi tippek
hvg 06.03 Egyre többen hirdetnek eladásra ingatlant, az érdeklődések száma is megugrott, a drágulás viszont az év első négy hónapjában még csak 3,5 százalékos volt.
Lakáspiaci élénkülést vetítenek előre a legfrissebb adatok, írja közleményében az ingatlan.com. Mint írják, eladó ingatlanoknál a kínálat és a kereslet is élénkül, de ez még nem masszív, hanem csak viszonylag visszafogott drágulást hozott. A tulajdonosi kínálat bővülése éves alapon csak 2 százalékos, de 2022-höz képest május végén közel 40 százalékkal több ház és lakás volt eladósorban.
portfolio.hu 05.17 A főváros egészét tekintve 992 ezer Ft/m2 az ilyen típusú értékesített lakások átlagos négyzetméterára, azonban hét kerületben a lélektani egymillió forintot is meghaladták. A legdrágább a XII. kerület, itt jelenleg az 1,2 millió forintot is meghaladja az átlag, míg a legtöbb lakást Erzsébet- és Józsefvárosban vásárolták a Duna House ügyfelei.
hvg.hu 05. 9. Lassult a lakások drágulásának üteme áprilisban. Az első negyedévben tapasztalható keresletélénkítés kis lendülete áprilisra kifulladt, ami jó hír a vevők számára, mert a több adásvételnek köszönhetően bővül a kínálat, továbbköltözés esetén pedig könnyebben lehet értékesíteni a már meglévő otthonokat, a következő ingatlan megvásárlása során viszont nem kell jóval magasabb árakkal számolni.
Csökkent az ingatlandrágulás mértéke áprilisban, van, ahol a felére, sőt van, ahol stagnáltak az árak.
hvg.hu 05. 9. Lassult a lakások drágulásának üteme áprilisban. Az első negyedévben tapasztalható keresletélénkítés kis lendülete áprilisra kifulladt, ami jó hír a vevők számára, mert a több adásvételnek köszönhetően bővül a kínálat, továbbköltözés esetén pedig könnyebben lehet értékesíteni a már meglévő otthonokat, a következő ingatlan megvásárlása során viszont nem kell jóval magasabb árakkal számolni.
hvg.hu 04.16 Az idei első negyedévben a hiteleknek szinte pontosan a hatodában, 16,7 százalékban éltek az új támogatási lehetőséggel. Természetesen nemcsak a Csok Plusz program segített, hanem az is, hogy elkezdtek csökkenni a kamatok, és az infláció is kisebb lett.
A legtöbben Budapesten keresik az első lakásukat. Azok közül, akik a fővároson kívülre költöznek, Pest megyében – nyilván a fővárosi agglomerációban –, illetve Bács-Kiskunban vettek lakást a legtöbben.
hvg.hu, 04.04 – 2023 utolsó negyedévében az EU-ban átlagosan 48 százalékkal voltak drágábbak a lakások, mint 2010-ben – közölte az Eurostat.
Ezzel szemben a lakásárak 185 százalékkal nőttek meg Magyarországon 2010 és 2023 között. Ez az egész unióban a második legnagyobb drágulás, csak a 217 százalékos észt mutató nagyobb.
napi.hu, 01.20. − A hagyatéki eljárásokban egyre gyakrabban jelennek meg a kriptopénzek, a közösségimédia-profilok vagy a felhőben tárolt dokumentumok. Kevesen tudják ugyanakkor, hogy megfelelő szabályozás, rendelkezés híján a kriptojavakhoz való hozzáférés az örökösök számára kérdésessé válhat, vagy hogy a techóriások csak saját, egyedi szabályaik alapján engednek hozzáférést az arra jogosultaknak az elhunytak adataihoz.
A digitális javak, például kriptopénzek, üzleti Facebook-profilok, videójáték-accountok pénzt termelhetnek, illetve vagyoni értékük van, ezért mindenkinek érdemes időben elgondolkodni azon, hogy mi legyen a sorsuk, ha a jogosultjuk, illetve felhasználójuk meghal. Aki ezt elmulasztja, könnyen lehet, hogy örökösei soha nem férnek majd hozzá a digitális javaihoz.
Nehezíti a helyzetet, hogy a digitális vagyontárgyak a jelenlegi jogi szabályozás mellett nehezen megragadhatók. Ráadásul, mivel a digitális jelenségek rendkívül gyorsan változnak, a szabályozás és a bírói gyakorlat egyébként is nehezebben tart lépést velük.
napi.hu, 01.18. − A tavalyi év egészére jellemző volt, hogy a budapesti ügyfelek több mint harmada 20 millió forint feletti ügyletértékre szerződött le. Szeptember és december között például 42 százalék volt az arányuk, ami 2021-en belül 10 százalékpontos növekedést is alátámaszt. Míg keleten kisebb, addig nyugaton nagyobb mértékben, de negyedévről negyedévre, folyamatosan nőtt az igénylések száma ebben az értékösszegben. Ugyanakkor mindkét vidéki régióban továbbra is a 10-15 millió forint közötti kategória volt a legnépszerűbb egész évben.
Az ügyfelek többsége 20 éves futamidővel kalkulált szerződéskor: míg vidéken az igénylők több mint fele (52, illetve 54 százalék), addig Budapesten 35 százalékuk választotta ezt a konstrukciót. A második legnépszerűbb opció a 25 éves futamidő volt, amit a 10 éves alternatíva követett. Kamatperiódus tekintetében tavaly év végén szinte már nem volt olyan jelzáloghitel-igénylő, aki 5 évnél rövidebb időszakra szerződött volna. A legalább 10 évig fix kamatozású hitelek aránya egész évben növekvő tendenciát mutatott, 2021-et Budapesten 87, keleten 91, nyugaton pedig 80 százalékon zárta.
napi.hu, október 5 − Egy tanulmány szerint nem javított a gyermekvállaláson, de beépült az ingatlanok árába a csok. A támogatás háromnegyedét elvitte az áremelkedés, és a három gyereket vállalók száma nem nőtt az állami milliók hatására sem. Sokan használták fel a támogatást befektetési célú ingatlanok vásárlására. A csok megjelenése a növekvő kereslet révén jelentősen felhajtotta az ingatlanok árát, ezzel tovább nehezítve a fiatal párok lakásszerzési lehetőségeit. Az állami támogatásból részesülők mindössze 23 százaléka vállalt előre gyermeket, ami elmarad az országos szintű 33 százalékos gyermek-előrevállalási hajlandóságtól. Az igénylők 77 százaléka csak a már megszületett gyermeke után igényli a támogatást. Több mint a felük csupán egy kisbabára vállalt kötelezettséget, 45 százalékuk vállalt két gyereket, és csupán a 2 százaléka merte bevállalni, hogy három gyereke születik majd a támogatás felvétele után. A gyermeket előre vállalók jövedelmi szintje jellemzően alacsonyabb volt azokénál, akiknél már megvoltak a gyerekek; számukra nagy segítséget jelentett a csok a saját ingatlan megvásárlásában.
napi.hu, 09.27. − Az elmúlt 10 évben exponenciálisan fejlődött a magyar ingatlanpiac, és a koronavírus gazdasági hatásai sem nyomták vissza a lakásárakat. Hazánk európai szinten így is a középmezőny végén helyezkedik el az „árversenyben”, a szakemberek viszont további lehetőséget látnak az áremelkedésre. Tekintsük át, milyen ingatlanárak jellemzik a piacot Európa fővárosaiban.
Az Európai Unió tagországaiban mért lakásárindex alapján 2021 első negyedévében 6,1 százalékkal emelkedett az ingatlanok ára az előző év azonos időszakához képest. Az éves növekedési szint 2007 harmadik negyedéve óta nem volt ilyen magas. A tavalyi év végéhez viszonyítva a járványhatás ellenére további 1,7 százalékos drágulás prognosztizálható az európai ingatlanpiacon. A legmagasabb áremelkedés Luxemburgban (+17 százalék) volt megfigyelhető a 12 hónappal korábbi adatokhoz viszonyítva, de Dániában, Litvániában, Csehországban és Hollandiában is 10 százalék feletti volt ez az érték. A Visegrádi Négyek közül nemcsak a csehek (11,9 százalék), de a lengyelek is megelőzik hazánkat a piaci fejlődésben: míg Lengyelországban +7,2 százalékos volt a drágulás 2020 első negyedévéhez képest, addig Magyarországon +4,6 százalék, Szlovákiában pedig ennél is mérsékeltebb, 2 százalék.
napi.hu, 09.22. − Augusztusban lassult a lakbérek emelkedése: az előző hónaphoz képest országosan és a fővárosban is 1 százalék körüli mértékben – országosan 1,1, Budapesten 1,2 százalékkal – drágultak a kiadó lakások. A hét hónapja tartó folyamatos emelkedés ellenére az árak az egy évvel korábbi szintet átlagosan mindössze 3-4 százalékkal haladták meg – állapította meg KSH-ingatlan.com-lakbérindexről szerdán kiadott legfrissebb jelentésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Abudapesti kínálat gerincét adó belső kerületekben 2,6 százalékkal emelkedtek a lakbérek egy év alatt, a legjelentősebb fővárosi növekedés a pesti átmeneti kerületekben volt, 5,0 százalék – írja az MTI. Tavaly augusztushoz képest országosan 3,7, Budapesten 2,8 százalékkal nőttek a lakbérek. A 2021. januári mélyponthoz képest Budapesten átlagosan mintegy 9,8 százalékkal magasabb lakbérért hirdették a kiadó lakásokat, ami kerületcsoportonként 7 és 13 százalék között szóródott.
napi.hu, 09.17. − 2023. február 1-je után jól gondolja meg, hogy milyen jogot jegyeztet be az ingatlan-nyilvántartásba. Az ekkor hatályba lépő új telekkönyvi kódex alapján ugyanis nem lesz lehetőségünk arra, hogy a bejegyzést követően “meggondoljuk magunkat”, azaz hogy a bejegyzett jogunk alapjául szolgáló szerződést felbontsuk, és az eredeti telekkönyvi állapot visszaállítását kérjük. Jóllehet ez egy lényeges szigorítás a jelenlegi szabályokhoz képest, a jogalkotói cél nem teljesen egyértelmű, a várható gyakorlati nehézségek azonban borítékolhatók. Az ingatlanforgalom lényege, hogy a tulajdonos az ingatlan tulajdonjogát átruházza egy másik személyre, és ennek megfelelően a földhivatal bejegyzi az új tulajdonost az ingatlan-nyilvántartásba. A gyakorlatban időről időre az is előfordul, hogy a felek valamilyen okból utólag meggondolják magukat, és úgy döntenek, hogy felbontják a korábbi tulajdonátruházási szerződést.
napi.hu, 08.23. − A nyári főszezonban országosan havonta 2,7 százalékkal drágultak az albérletek az egyetemi városokban a KSH-ingatlan.com lakbérindexe szerint, azonban így is elmaradnak a 2020 januári csúcsértékektől. Több helyen havi 10 ezer forinttal nőtt a bérleti díj. Augusztusban országosan 2,7 százalékkal növekedtek a bérleti díjak a kínálati piacon a júniusi szinthez képest, a fővárosban pedig 2,4 százalékos növekedésről tanúskodik a mutató. Az idén januári mélyponthoz képest több mint 8 százalékkal növekedtek az átlagos bérleti díjak. Számítani lehetett az élénkülésre és a bérleti díjak emelkedésére is, főként a nyári albérletszezon júliusi indulása miatt, a felsőoktatási ponthatárok kihirdetése után a diákok is megjelentek a keresleti oldalon. Bár a nyári hónapokban alapvetően a diákok generálják a legnagyobb keresletet, az adott városban munkát vállalóknak is szerepük van az élénkülésben. A 2015-ös átlagokhoz képest a lakbérindex szerint az országos bérleti díjak 38 százalékkal, a budapestiek 30 százalékkal voltak magasabbak idén júliusban, ám ez még elmarad a 2020 januárjában elért rekordtól, amikor mind az országos, mind a fővárosi mutató bő 40 százalékkal haladta meg a 2015-ös szintet.
napi.hu, 08. 31. − Már 2022-ben elindulhat a Fővárosi Lakásügynökség, amelynek célja, hogy bővítse a megfizethető bérlakások számát, ezzel is enyhítve a Budapesten tapasztalható lakhatási válságot. A projekten a Fővárosi Önkormányzat, az Utcáról Lakásba Egyesület és a Városkutatás Kft. közösen dolgozik, olyan nemzetközi partnereket bevonva, mint például a Barcelonai Lakhatási és Felújítási Intézet valamint a Habitat for Humanity Lengyelország. A lakásügynökség indulásakor elsősorban magánbérlakások bevonásával bővítenék az önkormányzat jelenlegi állományát. A most üresen álló mintegy 3700 fővárosi és kerületi önkormányzati lakáson túl ugyanis sok magántulajdonú lakás is kihasználatlan a fővárosban. A magántulajdonú lakásokat a piaci ár alatt vennék bérbe a jelentkező tulajdonosoktól, akik ezért cserébe szja-mentes jövedelemre tehetnek szert, illetve a bérbeadással járó költségeket, kockázatokat is átvállalná az ügynökség. A későbbiekben viszont további önkormányzati bérlakásokat is bevonnának, illetve – amennyiben lehetővé válik külső források, uniós vagy központi kormányzati források elérése − ingatlanvásárlás vagy építkezés útján is bővülhet a főváros megfizethető lakásállománya.
napi.hu, 08. 27. – Egy felmérésben a megkérdezettek 46 százaléka elsősorban ingatlanba fektetné a tízmillió forintját. A második helyen a deviza áll, de jócskán lemaradva. 12 százalék nyilatkozott úgy, hogy dollárba vagy euróba tenné a pénzt. A harmadik helyen az arany áll, 11 százalék a nemesfémben bízik a legjobban, és a lakosság mindössze 10 százaléka vásárolna a pénzből állampapírt. Kockázatosabb befektetésekben, részvényben például mindössze 5 százalék gondolkozik, és ugyanennyien nyilatkoztak úgy, hogy kriptovalutát vásárolnának 10 millió forintból. Az utóbbi még a részvénynél is kockázatosabb befektetésnek számít. Kedvező fejlemény, hogy mindössze 3 százalék válaszolta azt a felmérésben, hogy készpénzben tartaná a tízmillió forintot, és 8 százalék volt, aki egyéb befektetést választott volna. A nők 54 százaléka ingatlanba fektetné a tízmillió forintot, a férfiaknál ez az arány mindössze 38 százalékos volt. A férfiaknál a második helyen az állampapír állt, de nem sokkal maradt le a népszerűségi listán az euró és a dollár, valamint az arany. A nőknél a második legnépszerűbb befektetésbe a deviza, ezt követi az arany, és csak a negyedik helyen áll az állampapír.
napi.hu, 01. 04. − Az ingatlanpiac megtorpanása ellenére a leggyorsabb eladások egy napon belül megtörténtek: a fővárosban egy 22. kerületi 200 négyzetméteres, felújítandó családi házat 2020 májusában 38,9 millió forintért értékesítettek egyetlen nap alatt. Egy hajdúböszörményi 110 négyzetméteres, 3 szobás házat pedig 37 millió forintért adtak el 24 órán belül. Az ország legdrágább ingatlana egy Andrássy úti palota: a 2000 négyzetméteres, luxus felszereltségű lakótér egy több mint 1000 négyzetméteres telken található, és 6 milliárd forintért hirdetik. A legdrágább panellakást nem a fővárosban adták el, hanem a Balaton partján: a siófoki 79 négyzetméteres otthonért 74 millió forintot fizettek. A legolcsóbb ingatlan egy a Borsod megyei Négyes településen található romos vályogház: a 60 négyzetméteres, másfél szobás ingatlant és a hozzá tartozó 600 négyzetméteres telket 300 ezer forintos áron dobta piacra a tulajdonosa. 2020 legolcsóbb lakásáért, amely Salgótarjánban található, 600 ezer forintot kér a tulajdonosa.
Napi.hu, 12.04. − A várakozások szerint a következő 12 hónapban fővárosban átlagosan 3-4 százalék körüli árcsökkenés várható. A budai zöldövezet és családi házak kivételével a várható piaci helyzetre vonatkozó várakozások negatívan változtak – azaz a piaci szereplők a túlkínálat jövőbeni erősödése számítanak. Ugyanakkor vidéken a kilátások kisebb-nagyobb javulása következett be. A keleti régióban stagnálásra számít három válaszadóból kettő, az összesített prognózis 3 százalékos árcsökkenést vetít előre. A nyugati országrészben a felmérés résztvevőinek 72 százaléka stagnáló, 22 százaléka csökkenő árakra számít. Az összesített prognózis szerint mindössze 2 százalék körüli lehet az árcsökkenés. A lakásbérleti díjakat illetően a megkérdezettek 57 százaléka csökkenésre, 36 százaléka stagnálásra számít, növekedést mindössze 7 százalékuk vár. A várható díjcsökkenés mértéke a korábbinál kisebb, 5 százalék körüli.
napi.hu, 11.05. − Budapesten átlagosan 40,3 millió forintért lehet új lakást venni, 2,5 millió forinttal többért, mint 2019-ben. Egy lakás átlagos négyzetméterára a 2019. évi 687 ezerről 784 ezer forintra nőtt. Nyugat-Dunántúl megyeszékhelyein, ahol sok új lakást értékesítettek, 24,4 millióról 27,4 millió forintra emelkedett egy új lakás átlagos ára. A régió kisebb városaiban a jellemző lakásnagyság csökkent, ennek következtében a teljes átlagár változatlansága mellett az átlagos négyzetméterár 375 ezerről 388 ezer forintra emelkedett. A Balaton környéki településeken az újlakás-árak meghaladták a négyzetméterenkénti 600 ezer forintot. Az alföldi megyeszékhelyek közül a jelentősebb újlakás-piaccal rendelkező Debrecenben a 2019. évi 430 ezerről 515 ezer forintra, Kecskeméten 426 ezerről 448 ezer forintra, Nyíregyházán pedig 359 ezerről 378 ezer forintra nőtt az új lakások fajlagos ára.
A 2019-2020-ban átadott új lakások árát nagyrészt 2018 körül létrejött szerződésekben szabták meg. Emiatt az itt bemutatott újlakás-piaci árszínvonal elmarad az adott időszakra jellemző kínálati árakétól, és kifejezetten csak a ténylegesen átadott lakások áralakulásáról ad tájékoztatást.
Az átlagos négyzetméterár Budapesten az első negyedévben 643 ezer forinton stagnált, majd a második negyedévben csökkent 610 ezer forintra.
napi.hu, 06.09. − A harmadik negyedévi adatok szerint már helyreállt az ingatlanforgalom a magyar piacon. Egy nagy ingatlanforgalmazó elemzése szerint ebben a három hónapban ugyanannyi, mintegy 38 ezer adásvétel volt, mint tavaly július-szeptemberben. A társaság az év utolsó negyedévében is kiegyensúlyozott piacot és a tavalyival megegyező aktivitást vár, amely 34-35 ezer adásvételt jelenthet.
Ingatlanelemzői adatok szerint szeptemberben országosan 12 708 ingatlan cserélt gazdát, valamint 75 milliárd forint szerződéses összegű lakáscélú jelzáloghitelt vettek fel a vásárlók. Szeptemberben ugyan elmaradt az ingatlanforgalom az egy évvel korábbihoz képest mintegy 5 százalékkal, de az egész negyedévet nézve már nyoma sem volt a korábbi visszaesésnek, és a piac az egy évvel ezelőtti intenzitást mutatja.
A jelzáloghitel-piacon szintén fellendülés jelei látszanak a társaság szerint, a becsült 75 milliárd forintos volumen ugyanis megegyezik a tavalyi jegybanki tényadatokkal, és negyedéves összehasonlításban is jól teljesített a piac. Az idei év harmadik negyedévében összesen közel 225 milliárd forint hitelt fordítottak az emberek lakáscélokra a becslések és a jegybanki adatok alapján.
napi.hu, 03.24. − A koronavírus épp egy lassuló időszakot követő konszolidációs periódusban érte el az ingatlanpiacot, és a hatásai egyértelműen attól függnek, hogy a különböző országok milyen gyorsan és hatékonyan kezelik a járványt. Az egyelőre hatóságilag csak javasolt és nem kötelezően előírt házi karantén és otthonmaradások miatt az ingatlanvásárlási hajlandósággal együtt a megtekintések száma is 60 százalékkal csökkent a korábbi időszakhoz képest. A sürgős eladások azonban gyorsan lezajlanak. A koronavírus hatása leginkább Budapesten érzékelhető, jóval kevesebb az érdeklődő, vidéken még nem jellemző a járvány okozta pánik, továbbra is élénk a piac. A helyzet azonban a legfrissebb hírekhez és kormányzati intézkedésekhez igazodva gyorsan változik. Az elmúlt hetek a szokásos márciusi, téli álomból ébredező piacot mutatták. Ezzel szemben a múlt héten az érdeklődések száma már a harmadára esett vissza. Az új érdeklődő hívások területtől függően a megszokott 30-40 százalékát érték el, és a megbízások oldalán is nagyjából 30 százalékos a visszaesés.
|
|
Ügyvédi iroda
Law office
Anwaltskanzlei
Cabinet d'avocat
Lövőház utca 20/A. 
Tel.: +36 1 316 9233
Fax.: +36 1 336 0107
info@drlittner.hu