Ugyved cime Lövőház utca 20/A.
1024 Budapest

Ugyvedi iroda telefonszama Tel.: +36 1 316 9233
Ugyved fax szama Fax.: +36 1 336 0107
Ugyvedi iroda e-mail cime info@drlittner.hu

Hírek és jogi tippek

Nőtt az ingatlanok ára a CSOK hatására

napi.hu, október 5 − Egy tanulmány szerint nem javított a gyermekvállaláson, de beépült az ingatlanok árába a csok. A támogatás háromnegyedét elvitte az áremelkedés, és a három gyereket vállalók száma nem nőtt az állami milliók hatására sem. Sokan használták fel a támogatást befektetési célú ingatlanok vásárlására. A csok megjelenése a növekvő kereslet révén jelentősen felhajtotta az ingatlanok árát, ezzel tovább nehezítve a fiatal párok lakásszerzési lehetőségeit. Az állami támogatásból részesülők mindössze 23 százaléka vállalt előre gyermeket, ami elmarad az országos szintű 33 százalékos gyermek-előrevállalási hajlandóságtól. Az igénylők 77 százaléka csak a már megszületett gyermeke után igényli a támogatást. Több mint a felük csupán egy kisbabára vállalt kötelezettséget, 45 százalékuk vállalt két gyereket, és csupán a 2 százaléka merte bevállalni, hogy három gyereke születik majd a támogatás felvétele után. A gyermeket előre vállalók jövedelmi szintje jellemzően alacsonyabb volt azokénál, akiknél már megvoltak a gyerekek; számukra nagy segítséget jelentett a csok a saját ingatlan megvásárlásában. 

 


Meddig nőhetnek a magyar ingatlanárak? Van még tere a drágulásnak

napi.hu, 09.27. − Az elmúlt 10 évben exponenciálisan fejlődött a magyar ingatlanpiac, és a koronavírus gazdasági hatásai sem nyomták vissza a lakásárakat. Hazánk európai szinten így is a középmezőny végén helyezkedik el az „árversenyben”, a szakemberek viszont további lehetőséget látnak az áremelkedésre. Tekintsük át, milyen ingatlanárak jellemzik a piacot Európa fővárosaiban.

Az Európai Unió tagországaiban mért lakásárindex alapján 2021 első negyedévében 6,1 százalékkal emelkedett az ingatlanok ára az előző év azonos időszakához képest. Az éves növekedési szint 2007 harmadik negyedéve óta nem volt ilyen magas. A tavalyi év végéhez viszonyítva a járványhatás ellenére további 1,7 százalékos drágulás prognosztizálható az európai ingatlanpiacon. A legmagasabb áremelkedés Luxemburgban (+17 százalék) volt megfigyelhető a 12 hónappal korábbi adatokhoz viszonyítva, de Dániában, Litvániában, Csehországban és Hollandiában is 10 százalék feletti volt ez az érték. A Visegrádi Négyek közül nemcsak a csehek (11,9 százalék), de a lengyelek is megelőzik hazánkat a piaci fejlődésben: míg Lengyelországban +7,2 százalékos volt a drágulás 2020 első negyedévéhez képest, addig Magyarországon +4,6 százalék, Szlovákiában pedig ennél is mérsékeltebb, 2 százalék.


Lelassult a lakbérek emelkedése augusztusban

napi.hu, 09.22. − Augusztusban lassult a lakbérek emelkedése: az előző hónaphoz képest országosan és a fővárosban is 1 százalék körüli mértékben – országosan 1,1, Budapesten 1,2 százalékkal – drágultak a kiadó lakások. A hét hónapja tartó folyamatos emelkedés ellenére az árak az egy évvel korábbi szintet átlagosan mindössze 3-4 százalékkal haladták meg – állapította meg KSH-ingatlan.com-lakbérindexről szerdán kiadott legfrissebb jelentésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Abudapesti kínálat gerincét adó belső kerületekben 2,6 százalékkal emelkedtek a lakbérek egy év alatt, a legjelentősebb fővárosi növekedés a pesti átmeneti kerületekben volt, 5,0 százalék – írja az MTI. Tavaly augusztushoz képest országosan 3,7, Budapesten 2,8 százalékkal nőttek a lakbérek. A 2021. januári mélyponthoz képest Budapesten átlagosan mintegy 9,8 százalékkal magasabb lakbérért hirdették a kiadó lakásokat, ami kerületcsoportonként 7 és 13 százalék között szóródott.


Ahonnan nincs visszaút: változik a földhivatali bejegyzés

napi.hu, 09.17. − 2023. február 1-je után jól gondolja meg, hogy milyen jogot jegyeztet be az ingatlan-nyilvántartásba. Az ekkor hatályba lépő új telekkönyvi kódex alapján ugyanis nem lesz lehetőségünk arra, hogy a bejegyzést követően “meggondoljuk magunkat”, azaz hogy a bejegyzett jogunk alapjául szolgáló szerződést felbontsuk, és az eredeti telekkönyvi állapot visszaállítását kérjük. Jóllehet ez egy lényeges szigorítás a jelenlegi szabályokhoz képest, a jogalkotói cél nem teljesen egyértelmű, a várható gyakorlati nehézségek azonban borítékolhatók. Az ingatlanforgalom lényege, hogy a tulajdonos az ingatlan tulajdonjogát átruházza egy másik személyre, és ennek megfelelően a földhivatal bejegyzi az új tulajdonost az ingatlan-nyilvántartásba. A gyakorlatban időről időre az is előfordul, hogy a felek valamilyen okból utólag meggondolják magukat, és úgy döntenek, hogy felbontják a korábbi tulajdonátruházási szerződést.


Tízezer forinttal drágultak az albérletek több egyetemi városban

napi.hu, 08.23. − A nyári főszezonban országosan havonta 2,7 százalékkal drágultak az albérletek az egyetemi városokban a KSH-ingatlan.com lakbérindexe szerint, azonban így is elmaradnak a 2020 januári csúcsértékektől. Több helyen havi 10 ezer forinttal nőtt a bérleti díj. Augusztusban országosan 2,7 százalékkal növekedtek a bérleti díjak a kínálati piacon a júniusi szinthez képest, a fővárosban pedig 2,4 százalékos növekedésről tanúskodik a mutató. Az idén januári mélyponthoz képest több mint 8 százalékkal növekedtek az átlagos bérleti díjak. Számítani lehetett az élénkülésre és a bérleti díjak emelkedésére is, főként a nyári albérletszezon júliusi indulása miatt, a felsőoktatási ponthatárok kihirdetése után a diákok is megjelentek a keresleti oldalon. Bár a nyári hónapokban alapvetően a diákok generálják a legnagyobb keresletet, az adott városban munkát vállalóknak is szerepük van az élénkülésben. A 2015-ös átlagokhoz képest a lakbérindex szerint az országos bérleti díjak 38 százalékkal, a budapestiek 30 százalékkal voltak magasabbak idén júliusban, ám ez még elmarad a 2020 januárjában elért rekordtól, amikor mind az országos, mind a fővárosi mutató bő 40 százalékkal haladta meg a 2015-ös szintet.


Jelentősen enyhülhet a lakásválság Budapesten

napi.hu, 08. 31. − Már 2022-ben elindulhat a Fővárosi Lakásügynökség, amelynek célja, hogy bővítse a megfizethető bérlakások számát, ezzel is enyhítve a Budapesten tapasztalható lakhatási válságot. A projekten a Fővárosi Önkormányzat, az Utcáról Lakásba Egyesület és a Városkutatás Kft. közösen dolgozik, olyan nemzetközi partnereket bevonva, mint például a Barcelonai Lakhatási és Felújítási Intézet valamint a Habitat for Humanity Lengyelország. A lakásügynökség indulásakor elsősorban magánbérlakások bevonásával bővítenék az önkormányzat jelenlegi állományát. A most üresen álló mintegy 3700 fővárosi és kerületi önkormányzati lakáson túl ugyanis sok magántulajdonú lakás is kihasználatlan a fővárosban. A magántulajdonú lakásokat a piaci ár alatt vennék bérbe a jelentkező tulajdonosoktól, akik ezért cserébe szja-mentes jövedelemre tehetnek szert, illetve a bérbeadással járó költségeket, kockázatokat is átvállalná az ügynökség. A későbbiekben viszont további önkormányzati bérlakásokat is bevonnának, illetve – amennyiben lehetővé válik külső források, uniós vagy központi kormányzati források elérése − ingatlanvásárlás vagy építkezés útján is bővülhet a főváros megfizethető lakásállománya.


Mibe fektetnének a magyarok 10 millió forintot?

napi.hu, 08. 27. – Egy felmérésben a megkérdezettek 46 százaléka elsősorban ingatlanba fektetné a tízmillió forintját. A második helyen a deviza áll, de jócskán lemaradva. 12 százalék nyilatkozott úgy, hogy dollárba vagy euróba tenné a pénzt. A harmadik helyen az arany áll, 11 százalék a nemesfémben bízik a legjobban, és a lakosság mindössze 10 százaléka vásárolna a pénzből állampapírt. Kockázatosabb befektetésekben, részvényben például mindössze 5 százalék gondolkozik, és ugyanennyien nyilatkoztak úgy, hogy kriptovalutát vásárolnának 10 millió forintból. Az utóbbi még a részvénynél is kockázatosabb befektetésnek számít. Kedvező fejlemény, hogy mindössze 3 százalék válaszolta azt a felmérésben, hogy készpénzben tartaná a tízmillió forintot, és 8 százalék volt, aki egyéb befektetést választott volna. A nők 54 százaléka ingatlanba fektetné a tízmillió forintot, a férfiaknál ez az arány mindössze 38 százalékos volt. A férfiaknál a második helyen az állampapír állt, de nem sokkal maradt le a népszerűségi listán az euró és a dollár, valamint az arany. A nőknél a második legnépszerűbb befektetésbe a deviza, ezt követi az arany, és csak a negyedik helyen áll az állampapír.


Ingatlanpiaci rekordok 2020

napi.hu, 01. 04. − Az ingatlanpiac megtorpanása ellenére a leggyorsabb eladások egy napon belül megtörténtek: a fővárosban egy 22. kerületi 200 négyzetméteres, felújítandó családi házat 2020 májusában 38,9 millió forintért értékesítettek egyetlen nap alatt. Egy hajdúböszörményi 110 négyzetméteres, 3 szobás házat pedig 37 millió forintért adtak el 24 órán belül. Az ország legdrágább ingatlana egy Andrássy úti palota: a 2000 négyzetméteres, luxus felszereltségű lakótér egy több mint 1000 négyzetméteres telken található, és 6 milliárd forintért hirdetik. A legdrágább panellakást nem a fővárosban adták el, hanem a Balaton partján: a siófoki 79 négyzetméteres otthonért 74 millió forintot fizettek. A legolcsóbb ingatlan egy a Borsod megyei Négyes településen található romos vályogház: a 60 négyzetméteres, másfél szobás ingatlant és a hozzá tartozó 600 négyzetméteres telket 300 ezer forintos áron dobta piacra a tulajdonosa. 2020 legolcsóbb lakásáért, amely Salgótarjánban található, 600 ezer forintot kér a tulajdonosa.


2021-ben ingatlanár-csökkenés várható

Napi.hu, 12.04. − A várakozások szerint a következő 12 hónapban fővárosban átlagosan 3-4 százalék körüli árcsökkenés várható. A budai zöldövezet és családi házak kivételével a várható piaci helyzetre vonatkozó várakozások negatívan változtak – azaz a piaci szereplők a túlkínálat jövőbeni erősödése számítanak. Ugyanakkor vidéken a kilátások kisebb-nagyobb javulása következett be. A keleti régióban stagnálásra számít három válaszadóból kettő, az összesített prognózis 3 százalékos árcsökkenést vetít előre. A nyugati országrészben a felmérés résztvevőinek 72 százaléka stagnáló, 22 százaléka csökkenő árakra számít. Az összesített prognózis szerint mindössze 2 százalék körüli lehet az árcsökkenés. A lakásbérleti díjakat illetően a megkérdezettek 57 százaléka csökkenésre, 36 százaléka stagnálásra számít, növekedést mindössze 7 százalékuk vár. A várható díjcsökkenés mértéke a korábbinál kisebb, 5 százalék körüli.


Friss lakáspiaci adatok, 2020 2. negyedév

napi.hu, 11.05. − Budapesten átlagosan 40,3 millió forintért lehet új lakást venni, 2,5 millió forinttal többért, mint 2019-ben. Egy lakás átlagos négyzetméterára a 2019. évi 687 ezerről 784 ezer forintra nőtt. Nyugat-Dunántúl megyeszékhelyein, ahol sok új lakást értékesítettek, 24,4 millióról 27,4 millió forintra emelkedett egy új lakás átlagos ára. A régió kisebb városaiban a jellemző lakásnagyság csökkent, ennek következtében a teljes átlagár változatlansága mellett az átlagos négyzetméterár 375 ezerről 388 ezer forintra emelkedett. A Balaton környéki településeken az újlakás-árak meghaladták a négyzetméterenkénti 600 ezer forintot. Az alföldi megyeszékhelyek közül a jelentősebb újlakás-piaccal rendelkező Debrecenben a 2019. évi 430 ezerről 515 ezer forintra, Kecskeméten 426 ezerről 448 ezer forintra, Nyíregyházán pedig 359 ezerről 378 ezer forintra nőtt az új lakások fajlagos ára.

A 2019-2020-ban átadott új lakások árát nagyrészt 2018 körül létrejött szerződésekben szabták meg. Emiatt az itt bemutatott újlakás-piaci árszínvonal elmarad az adott időszakra jellemző kínálati árakétól, és kifejezetten csak a ténylegesen átadott lakások áralakulásáról ad tájékoztatást.

Az átlagos négyzetméterár Budapesten az első negyedévben 643 ezer forinton stagnált, majd a második negyedévben csökkent 610 ezer forintra.


Helyreállt az ingatlanforgalom

napi.hu, 06.09. − A harmadik negyedévi adatok szerint már helyreállt az ingatlanforgalom a magyar piacon. Egy nagy ingatlanforgalmazó elemzése szerint ebben a három hónapban ugyanannyi, mintegy 38 ezer adásvétel volt, mint tavaly július-szeptemberben. A társaság az év utolsó negyedévében is kiegyensúlyozott piacot és a tavalyival megegyező aktivitást vár, amely 34-35 ezer adásvételt jelenthet.

Ingatlanelemzői adatok szerint szeptemberben országosan 12 708 ingatlan cserélt gazdát, valamint 75 milliárd forint szerződéses összegű lakáscélú jelzáloghitelt vettek fel a vásárlók. Szeptemberben ugyan elmaradt az ingatlanforgalom az egy évvel korábbihoz képest mintegy 5 százalékkal, de az egész negyedévet nézve már nyoma sem volt a korábbi visszaesésnek, és a piac az egy évvel ezelőtti intenzitást mutatja.

A jelzáloghitel-piacon szintén fellendülés jelei látszanak a társaság szerint, a becsült 75 milliárd forintos volumen ugyanis megegyezik a tavalyi jegybanki tényadatokkal, és negyedéves összehasonlításban is jól teljesített a piac. Az idei év harmadik negyedévében összesen közel 225 milliárd forint hitelt fordítottak az emberek lakáscélokra a becslések és a jegybanki adatok alapján.


A lakáspiacot is utolérte a járvány

napi.hu, 03.24. − A koronavírus épp egy lassuló időszakot követő konszolidációs periódusban érte el az ingatlanpiacot, és a hatásai egyértelműen attól függnek, hogy a különböző országok milyen gyorsan és hatékonyan kezelik a járványt. Az egyelőre hatóságilag csak javasolt és nem kötelezően előírt házi karantén és otthonmaradások miatt az ingatlanvásárlási hajlandósággal együtt a megtekintések száma is 60 százalékkal csökkent a korábbi időszakhoz képest. A sürgős eladások azonban gyorsan lezajlanak. A koronavírus hatása leginkább Budapesten érzékelhető, jóval kevesebb az érdeklődő, vidéken még nem jellemző a járvány okozta pánik, továbbra is élénk a piac. A helyzet azonban a legfrissebb hírekhez és kormányzati intézkedésekhez igazodva gyorsan változik. Az elmúlt hetek a szokásos márciusi, téli álomból ébredező piacot mutatták. Ezzel szemben a múlt héten az érdeklődések száma már a harmadára esett vissza. Az új érdeklődő hívások területtől függően a megszokott 30-40 százalékát érték el, és a megbízások oldalán is nagyjából 30 százalékos a visszaesés.


Koronavírus: új korszak jön a lakáspiacon

Napi.hu – A lakáspiacon is érzékelhető, szinte azonnali változást hozott a koronavírus-járvány és a veszélyhelyzet elrendelése. Általános és jelentősebb áresésnek egyelőre nincsenek jelei, de az alkalmi vételekből egyre több lehet a következő 2-3 hónapban.

A személyes tapasztalatszerzés helyett még inkább felértékelődik a valós és részletes információkat tartalmazó online hirdetések és az ingatlanközvetítők szerepe.

A kereslet az elmúlt hetekben visszaesett, de a kínálat bővült. Emellett a vásárlók többet alkudhatnak a tulajdonosok által megszabott árból, hiszen aki valóban értékesíteni szeretné ingatlanát, az most 10-15 százalékkal kevesebb vevőre hagyatkozhat, mint a veszélyhelyzet előtt.

A kereslet csökkenése annak is köszönhető, hogy vannak, akik most elhalasztják lakásvásárlásukat, ráadásul a kevésbé komoly vételi szándékkal rendelkező ingatlanturisták is eltűnhetnek. Aki vevőként a piacon maradt, az komoly vételi szándékkal, hatékony üzletkötésre törekszik.


Lakáspiac: megtorpant az áremelkedés?

Napi.hu, 2019. április 30. – Mérséklődött a lakásárak éves növekedési üteme, a fővárosban azonban változatlanul erőteljes, 20 százalék feletti lakásár-dinamika tapasztalható – derül ki az MNB legfrissebb lakásárindexéből.

Az előző negyedévhez képest kissé mérsékeltebb, de továbbra is erőteljes, 22,9 százalékos éves lakásár-növekedést mért Budapesten 2018 negyedik negyedévében az MNB. A legfrissebb lakásárindex a vidéki városokban a fővároshoz képest alacsonyabb, 18,2 százalékos nominális drágulást mutat éves alapon, ami gyorsulást jelent az előző negyedévben megfigyelt dinamikához képest.

A községekben az országos átlagtól közel 13 százalékponttal elmaradó,mindössze 2,3 százalékos átlagos éves lakásár növekedést mértek a negyedik negyedévben nominális értelemben, így tovább nőtt a különbség a kisebb és a nagyobb településeken kialakult lakásárszint között.

2018 negyedik negyedévében az összesített MNB lakásárindex szerint országos átlagban mindössze 0,2 százalékkal emelkedtek a lakásárak nominális alapon, míg az éves nominális növekedési ütem 15,2 százalékot ért el, szemben az előző negyedévben mért 16,2 százalékos értékkel. Reálértelemben a lakásárak éves növekedési üteme országos átlagban 11,6 százalék volt a vizsgált időszakban.


Elszálló lakásárak

napi.hu, 2019. január 29. – Évekkel többet kell dolgozni a jövedelem teljes megspórolása mellett egy lakásért az elmúlt négy év drágulása miatt. Egy átlagos 22,5 millió forintos panel 8,5 évnyi nettó fizetésből érhető el, míg tégla ingatlan esetében 14 évre nyúlik ez az időszak egy nagy ingatlanforgalmazó számításai szerint. Természetesen a vevő foglalkozásától függ, hogy hány havi fizetése teszi ki egy ingatlan árát, ám általánosságban elmondható, hogy a fővárosban panel esetében 103, tégla ingatlan esetében pedig 169 havi nettó fizetést kell teljes egészében félretenni, amennyiben hitel nélkül tervezi valaki a vásárlást.

Legjobban a pénzügyi szektor dolgozói járnak, ahol a magas átlagfizetésnek köszönhetően már 4,5, valamint 7,5 év is elegendő egy saját lakáshoz, de 2014-hez képest természetesen nekik sem lett egyszerűbb. Legnehezebb helyzetben a vendéglátásban dolgozók vannak, de az egészségügyi dolgozók helyzete sem sokkal kecsegtetőbb. Nekik 13 évet kell dolgozni egy panellakásért és 21-22 évet egy tégla ingatlanért. Esetükben már 2014 sem volt sokkal előnyösebb ilyen szempontból, már akkor is 8 és 14 évi fizetést kellett volna összegyűjteni.


Megéri-e az agglomerációba költözni?

napi.hu, 2019. január 31. – Egy belvárosi, régi építésű társasházi lakás vagy keresett lakótelepen lévő ingatlan áráért az agglomerációban könnyen családi házat is vásárolhatunk. Az ár mellett a zöld, kertvárosias környezet és az alacsony beépítési sűrűség is erős vonzerő.

Egy másik kutatás, amelyet az Index szemlézett, mindemellett arra mutat rá, hogy az ingázással járó kellemetlenségek a vártnál nagyobb terhet jelenthetnek a kiköltözőknek. A kutatások szerint az emberek túlbecsülik a kertváros pozitív hatásait, s alábecsülik az ingázással járó fáradalmakat, amihez valószínűleg sokkal nehezebb hozzászokni. Egy németországi felmérés pénzben is kifejezi az ingázás terheit: számításaik szerint 23 perc egy irányú utazást 19 százalékkal nagyobb fizetés tud csak kompenzálni. Összességében úgy látják, az ingázás egyértelműen nagymértékű fizikai és mentális nehézséget jelent, s egyben komoly stressztényező is az emberek számára.


Melyik a legdrágább vidéki város?

napi.hu, 2018. december 27. – A fővárosi agglomeráció városaiban található panellakások és a budai lakótelepek lakásai keltek el a legrövidebb idő, átlagosan kevesebb, mint másfél hónap alatt. A fővárosi agglomerációban 13 százalékkal nőtt a forgalom. A leghosszabb ideig a kisvárosok lakótelepein meghirdetett lakások tulajdonosai vártak vevőre, ahol átlagosan 3 hónap telt el az értékesítésig. A fővárosi belvárosi használt lakások közel 900 ezer forintos átlagos négyzetméteráron keltek el, ami 11 százalékos emelkedés 2017-hez képest. A budai kerületek között a csúcstartó az I. kerület, ahol átlagosan 700 ezer forint felett alakult az átlagos négyzetméterár. Vidéken a használt lakások Debrecenben drágultak a legnagyobb mértékben: 2018-ban több mint negyedével nőtt az ingatlanok átlagos négyzetméterára. A legdrágább vidéki város címét 2018-ban is Sopron vihette el, ahol 2018-ban átlagosan 375 ezer forintot kellett fizetni egy használt társasházi lakás négyzetméteréért.

 


Így kell adózni az eladott ingatlan után

napi.hu, 2018. november 18. – Az ingatlaneladás után személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség keletkezik – legalábbis, ha az érintett ingatlan 2013 után került a birtokunkba. Az adót akkor kell megfizetni, ha drágábban adják el az ingatlant, mint amennyiért pár évvel korábban vásárolták. Ha magánszemélyként értékesítünk ingatlant vagy vagyoni értékű jogot (haszonélvezetet), akkor az ebből szerzett jövedelem után 15 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetni. Jövedelemnek az eladásból származó bevétel és az elszámolható költségek különbözete számít. Abban az extrém esetben, ha a költségek meghaladják az ingatlan értékesítéséből származó bevételt, akkor nem kell adózni.

A következők számítanak bevételnek: eladási ár, az ingatlanért cserébe kapott dolog piaci értéke, a vevő által fizetett késedelmi kamat.

Ezek a költségek csökkenthetik az adóalapot: Az ingatlanért eredetileg fizetett vételár, a szerzéssel kapcsolatban fizetett illeték, a vásárlás óta végrehajtott értéknövelő és egyes, állagmegóvással kapcsolatos beruházások (például nyílászárócsere, fűtéskorszerűsítés) számlával alátámasztott értéke, az ügyvédi, szakértői díjak és az eladással kapcsolatos költségek.


Egyre nagyobb hiteleket vesznek fel a magyarok

napi.hu, 2018. október 1. – Nem vacakolnak sokat a bankok a lakáshitelek odaítélésével, három héten belül kiderül, hogy az ügyfél megkapja-e a pénzt vagy sem. A folyamatosan erősödő kereslet ellenére nincs torlódás a bankokhoz érkező lakáshitel-kérelmek elbírálásánál: maximum 15 munkanapon belül elintézik az ügyet. Az UniCredit Bank standard jelzáloghiteleinek banki átfutási ideje kilenc munkanap, a fogyasztóbarát lakáshiteleknél pedig hét-nyolc nap.

A K&H Banknál úgy tájékoztattak, hogy hiánytalan dokumentációnál az átfutási idő öt munkanapon belül van. A CIB Banknál csak annyit árultak el, hogy a minősített fogyasztóbarát lakás­hitelek bevezetésével csökkent az ügyletek átfutási ideje.

A bankok szinte mindegyike a hitelösszeg számottevő emelkedéséről számolt be az elmúlt egy évre vonatkozóan. Az UniCredit Bank ügyfelei által igényelt lakáshitelek átlagos hitelösszege 2018-ban már meghaladta a 13 millió forintot, ez mintegy 20 százalékos növekedés az előző évhez képest. A K&H-nál közelíti a tízmillió forintot az átlagos összeg, a korábbi kilencmillió helyett.


Kevesen jutnak önkormányzati bérlakáshoz Budapesten

napi.hu, 2018. szeptember 29. – Egy civil szervezet által végzett felmérésből kiderül, hogy a fővárosi lakásállománynak összesen 5 százaléka önkormányzati bérlakás (az országos átlag 2 százalék körül van, a rendszerváltáskor pedig ez az arány Budapesten kb. 50 százalék volt). Arányaiban a legtöbb önkormányzati bérlakás a VIII., a XIII., I. és IX. kerületekben van. Szám szerint a legtöbb önkormányzati lakás a XIII., VIII., IX. és III. kerületekben van.

Legalább 2500 üresen álló önkormányzati lakás található Budapesten, a kiadatlan lakások jelentős része összkomfortos vagy komfortos lakás, kisebb része félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakás. Az önkormányzati válaszokból kiderül, hogy az üres lakások legalább 20 százaléka lakható állapotban van, ami jelen pillanatban is minimum 500 olyan kiadható lakást jelent a fővárosban, amelyekben most nem lakik senki. Tavaly legalább 346 önkormányzati lakást adtak el az önkormányzatok Budapesten. Ami a lakásépítéseket illeti: 2017-ben összesen 31 (!) lakást vásároltak vagy építettek önkormányzatok Budapesten. Ezzel szemben tavaly minimum 6700 háztartás adott be lakáspályázatot vagy lakáskérelmet valamelyik budapesti önkormányzathoz.