Ugyved cime Lövőház utca 20/A.
1024 Budapest

Ugyvedi iroda telefonszama Tel.: +36 1 316 9233
Ugyved fax szama Fax.: +36 1 336 0107
Ugyvedi iroda e-mail cime info@drlittner.hu

Hírek és jogi tippek

Lakáspiac: megtorpant az áremelkedés?

Napi.hu, 2019. április 30. – Mérséklődött a lakásárak éves növekedési üteme, a fővárosban azonban változatlanul erőteljes, 20 százalék feletti lakásár-dinamika tapasztalható – derül ki az MNB legfrissebb lakásárindexéből.

Az előző negyedévhez képest kissé mérsékeltebb, de továbbra is erőteljes, 22,9 százalékos éves lakásár-növekedést mért Budapesten 2018 negyedik negyedévében az MNB. A legfrissebb lakásárindex a vidéki városokban a fővároshoz képest alacsonyabb, 18,2 százalékos nominális drágulást mutat éves alapon, ami gyorsulást jelent az előző negyedévben megfigyelt dinamikához képest.

A községekben az országos átlagtól közel 13 százalékponttal elmaradó,mindössze 2,3 százalékos átlagos éves lakásár növekedést mértek a negyedik negyedévben nominális értelemben, így tovább nőtt a különbség a kisebb és a nagyobb településeken kialakult lakásárszint között.

2018 negyedik negyedévében az összesített MNB lakásárindex szerint országos átlagban mindössze 0,2 százalékkal emelkedtek a lakásárak nominális alapon, míg az éves nominális növekedési ütem 15,2 százalékot ért el, szemben az előző negyedévben mért 16,2 százalékos értékkel. Reálértelemben a lakásárak éves növekedési üteme országos átlagban 11,6 százalék volt a vizsgált időszakban.


Elszálló lakásárak

napi.hu, 2019. január 29. – Évekkel többet kell dolgozni a jövedelem teljes megspórolása mellett egy lakásért az elmúlt négy év drágulása miatt. Egy átlagos 22,5 millió forintos panel 8,5 évnyi nettó fizetésből érhető el, míg tégla ingatlan esetében 14 évre nyúlik ez az időszak egy nagy ingatlanforgalmazó számításai szerint. Természetesen a vevő foglalkozásától függ, hogy hány havi fizetése teszi ki egy ingatlan árát, ám általánosságban elmondható, hogy a fővárosban panel esetében 103, tégla ingatlan esetében pedig 169 havi nettó fizetést kell teljes egészében félretenni, amennyiben hitel nélkül tervezi valaki a vásárlást.

Legjobban a pénzügyi szektor dolgozói járnak, ahol a magas átlagfizetésnek köszönhetően már 4,5, valamint 7,5 év is elegendő egy saját lakáshoz, de 2014-hez képest természetesen nekik sem lett egyszerűbb. Legnehezebb helyzetben a vendéglátásban dolgozók vannak, de az egészségügyi dolgozók helyzete sem sokkal kecsegtetőbb. Nekik 13 évet kell dolgozni egy panellakásért és 21-22 évet egy tégla ingatlanért. Esetükben már 2014 sem volt sokkal előnyösebb ilyen szempontból, már akkor is 8 és 14 évi fizetést kellett volna összegyűjteni.


Megéri-e az agglomerációba költözni?

napi.hu, 2019. január 31. – Egy belvárosi, régi építésű társasházi lakás vagy keresett lakótelepen lévő ingatlan áráért az agglomerációban könnyen családi házat is vásárolhatunk. Az ár mellett a zöld, kertvárosias környezet és az alacsony beépítési sűrűség is erős vonzerő.

Egy másik kutatás, amelyet az Index szemlézett, mindemellett arra mutat rá, hogy az ingázással járó kellemetlenségek a vártnál nagyobb terhet jelenthetnek a kiköltözőknek. A kutatások szerint az emberek túlbecsülik a kertváros pozitív hatásait, s alábecsülik az ingázással járó fáradalmakat, amihez valószínűleg sokkal nehezebb hozzászokni. Egy németországi felmérés pénzben is kifejezi az ingázás terheit: számításaik szerint 23 perc egy irányú utazást 19 százalékkal nagyobb fizetés tud csak kompenzálni. Összességében úgy látják, az ingázás egyértelműen nagymértékű fizikai és mentális nehézséget jelent, s egyben komoly stressztényező is az emberek számára.


Melyik a legdrágább vidéki város?

napi.hu, 2018. december 27. – A fővárosi agglomeráció városaiban található panellakások és a budai lakótelepek lakásai keltek el a legrövidebb idő, átlagosan kevesebb, mint másfél hónap alatt. A fővárosi agglomerációban 13 százalékkal nőtt a forgalom. A leghosszabb ideig a kisvárosok lakótelepein meghirdetett lakások tulajdonosai vártak vevőre, ahol átlagosan 3 hónap telt el az értékesítésig. A fővárosi belvárosi használt lakások közel 900 ezer forintos átlagos négyzetméteráron keltek el, ami 11 százalékos emelkedés 2017-hez képest. A budai kerületek között a csúcstartó az I. kerület, ahol átlagosan 700 ezer forint felett alakult az átlagos négyzetméterár. Vidéken a használt lakások Debrecenben drágultak a legnagyobb mértékben: 2018-ban több mint negyedével nőtt az ingatlanok átlagos négyzetméterára. A legdrágább vidéki város címét 2018-ban is Sopron vihette el, ahol 2018-ban átlagosan 375 ezer forintot kellett fizetni egy használt társasházi lakás négyzetméteréért.

 


Így kell adózni az eladott ingatlan után

napi.hu, 2018. november 18. – Az ingatlaneladás után személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség keletkezik – legalábbis, ha az érintett ingatlan 2013 után került a birtokunkba. Az adót akkor kell megfizetni, ha drágábban adják el az ingatlant, mint amennyiért pár évvel korábban vásárolták. Ha magánszemélyként értékesítünk ingatlant vagy vagyoni értékű jogot (haszonélvezetet), akkor az ebből szerzett jövedelem után 15 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetni. Jövedelemnek az eladásból származó bevétel és az elszámolható költségek különbözete számít. Abban az extrém esetben, ha a költségek meghaladják az ingatlan értékesítéséből származó bevételt, akkor nem kell adózni.

A következők számítanak bevételnek: eladási ár, az ingatlanért cserébe kapott dolog piaci értéke, a vevő által fizetett késedelmi kamat.

Ezek a költségek csökkenthetik az adóalapot: Az ingatlanért eredetileg fizetett vételár, a szerzéssel kapcsolatban fizetett illeték, a vásárlás óta végrehajtott értéknövelő és egyes, állagmegóvással kapcsolatos beruházások (például nyílászárócsere, fűtéskorszerűsítés) számlával alátámasztott értéke, az ügyvédi, szakértői díjak és az eladással kapcsolatos költségek.


Egyre nagyobb hiteleket vesznek fel a magyarok

napi.hu, 2018. október 1. – Nem vacakolnak sokat a bankok a lakáshitelek odaítélésével, három héten belül kiderül, hogy az ügyfél megkapja-e a pénzt vagy sem. A folyamatosan erősödő kereslet ellenére nincs torlódás a bankokhoz érkező lakáshitel-kérelmek elbírálásánál: maximum 15 munkanapon belül elintézik az ügyet. Az UniCredit Bank standard jelzáloghiteleinek banki átfutási ideje kilenc munkanap, a fogyasztóbarát lakáshiteleknél pedig hét-nyolc nap.

A K&H Banknál úgy tájékoztattak, hogy hiánytalan dokumentációnál az átfutási idő öt munkanapon belül van. A CIB Banknál csak annyit árultak el, hogy a minősített fogyasztóbarát lakás­hitelek bevezetésével csökkent az ügyletek átfutási ideje.

A bankok szinte mindegyike a hitelösszeg számottevő emelkedéséről számolt be az elmúlt egy évre vonatkozóan. Az UniCredit Bank ügyfelei által igényelt lakáshitelek átlagos hitelösszege 2018-ban már meghaladta a 13 millió forintot, ez mintegy 20 százalékos növekedés az előző évhez képest. A K&H-nál közelíti a tízmillió forintot az átlagos összeg, a korábbi kilencmillió helyett.


Kevesen jutnak önkormányzati bérlakáshoz Budapesten

napi.hu, 2018. szeptember 29. – Egy civil szervezet által végzett felmérésből kiderül, hogy a fővárosi lakásállománynak összesen 5 százaléka önkormányzati bérlakás (az országos átlag 2 százalék körül van, a rendszerváltáskor pedig ez az arány Budapesten kb. 50 százalék volt). Arányaiban a legtöbb önkormányzati bérlakás a VIII., a XIII., I. és IX. kerületekben van. Szám szerint a legtöbb önkormányzati lakás a XIII., VIII., IX. és III. kerületekben van.

Legalább 2500 üresen álló önkormányzati lakás található Budapesten, a kiadatlan lakások jelentős része összkomfortos vagy komfortos lakás, kisebb része félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakás. Az önkormányzati válaszokból kiderül, hogy az üres lakások legalább 20 százaléka lakható állapotban van, ami jelen pillanatban is minimum 500 olyan kiadható lakást jelent a fővárosban, amelyekben most nem lakik senki. Tavaly legalább 346 önkormányzati lakást adtak el az önkormányzatok Budapesten. Ami a lakásépítéseket illeti: 2017-ben összesen 31 (!) lakást vásároltak vagy építettek önkormányzatok Budapesten. Ezzel szemben tavaly minimum 6700 háztartás adott be lakáspályázatot vagy lakáskérelmet valamelyik budapesti önkormányzathoz.


Ezek a legmenőbb lakások ma a piacon

napi.hu, 2018. szeptember 28. – Tovább dübörög a magyar lakáspiac: a második félévben még az előző időszakhoz képest is megugrott a kereslet. Különösen nagy az érdeklődés a cirkófűtésű lakások iránt. Júniusban éves összevetésben 12 százalékkal, júliusban már 15 százalékkal, augusztusban pedig 24 százalékkal volt magasabb az egy lakásra jutó kereslet, ezt követte a szeptemberi 41 százalékos éves növekedés. A látványos élénkülés részben azzal magyarázható, hogy az októbertől életbe lépő lakáshitel-szigorítások és a jelenlegi szabályozás szerint csak 2019 végéig tartó kedvezményes lakásáfa esetleges emelkedése miatt sokan igyekeztek előrehozni a lakásvásárlást. A gázfűtés a legnépszerűbb. A cirkófűtéses lakások kiemelkednek a mezőnyből, az érdeklődők 32 százaléka szeretne ilyen lakást. Gázkonvektoros fűtést szeretne a keresők 16 százaléka, távfűtés lakást 11 százalékuk. A szakértő azzal magyarázza a sorrendet, hogy a lakáskeresők a cirkófűtést tartják az egyik leggazdaságosabbnak. A gázkonvektoros fűtés népszerűsége pedig a garzonlakások iránti erős keresletből táplálkozik, a garzonok nagy részében ugyanis ez a fűtés a jellemző. A távfűtés magas aránya pedig a panelek népszerűségének köszönhető.


Ingatlanpiac: Már hatvanszázalékos a visszaesés itthon

napi.hu, 2018. augusztus 17 – Az év közepéig mintegy 320 millió euró értékű ingatlanbefektetési tranzakciót zártak le Magyarországon, ami 60 százalékos visszaesés az egy évvel korábbihoz képest. Ugyanakkor a kedvező finanszírozási környezet és elegendő likvid tőke hatására kitartóan erős kereslettel lehet számolni a befektetési ingatlanok piacán. Az éves befektetési volumen 2018-ban megközelítheti az egy évvel korábbi 1,75 milliárd eurót, de sok esetben a nagy értékű ingatlanoknál az elhúzódó tárgyalások miatt 2019-re csúszhat a zárás. Az első félévben érezhetően nőtt a kiskereskedelmi létesítmények iránti kereslet. A hozamok mérséklődése 2018 első felében lényegében teljesen lefékeződött, egyedül a prémium kiskereskedelmi szektorban folytatódott a hozamesés. Az irodaépületekre 6, az ipari-logisztikai létesítményekre 7,7 százalék körüli megtérülés jellemző. Az üzlethelyiségek piacán az átlagos hozamszint 5,8 százalékra csökkent. Az elemzők a hozamok enyhe csökkenését prognosztizálják. A szektor szerinti megoszlást tekintve a kiskereskedelmi ingatlanügyletek további térnyerését várják, illetve az egyre több átadott “A” kategóriájú irodaház miatt az irodaszegmensben is több ügylet várható.


Lakáshelyzet: döbbenetes adat derült ki 1,3 millió magyar családról

Napi.hu, 2018. augusztus 5. – Átlagosan minden harmadik magyar háztartásnak okoz nehézséget kifizetni a lakhatási költségeit a jövedelmek és a lakáskiadások közötti egyensúly felborulás miatt. A megfizethetőséget a jövedelmi státusz mellett az iskolai végzettség és a lakás típusa határozza meg leginkább. Ha a háztartásoknak  a jövedelmükből túl sokat (35 – 40 százaléknál többet) kell lakhatásra fordítaniuk, megfizethetőségi problémát jelent. A legújabb felmérések szerint  a magyar családok 32 százaléka (1,3 millió háztartás) tartozik ebbe a körbe. Ez egyszerűen azt jelenti, hogy nem marad elegendő pénzük arra, hogy társadalmilag elfogadható szinten éljenek.

Nem meglepő, hogy a megfizethetőséggel kapcsolatos lakásproblémára legerősebben a háztartások jövedelmének egyenlőtlensége hat. A legszegényebb 40 százalék közül a háztartások közel 60 százaléka néz szembe megfizethetőségi problémával, míg a leggazdagabb 30 százalékba tartozó családoknak a 10 százaléka.

 


Lassulhat budapesti lakáspiac

Napi.hu, 2018. július 30. – Idén az első félévben összesen 6517 új lakás épült az országban, 30 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az építeni tervezett lakások száma 18 066 volt, 8,9 százalékkal kevesebb, mint 2017 első félévében. Budapesten 27 százalékkal csökkent az engedélyek száma. A lakásépítés változatlanul fele-fele arányban oszlik meg a természetes személyek és a vállalkozások között.

Az új épületben használatba vett lakások 54 százaléka családi házban, 36 százaléka többlakásos épületekben, 6,2 százaléka lakóparkokban található.

A használatba vett lakások átlagos alapterülete 5 négyzetméterrel növekedve 101 négyzetméterre  emelkedett.

Az építendő lakások száma Budapesten 27, a megyei jogú városokban és a községekben 3,5 százalékkal csökkent, csak a többi városban emelkedett (17 százalékkal).


Célkeresztben a magántulajdon

napi.hu, 2018. 07. 23. – A magyar államot a világörökségi helyszínen található ingatlanok esetében a lakhatás céljára szolgáló lakást, lakóházat és bizonyos besorolású földeket kivéve elővásárlási jog illeti meg egy tavaly életbe lépett kormányrendelet szerint, melynek melléklete tételesen, helyrajzi szám feltüntetésével felsorolja az érintett ingatlanokat, országosan összesen 80 147-et.

A rendelet homályos megfogalmazását kihasználva az 1. kerületi önkormányzat minden nem lakásként telekkönyvezett ingatlanra – garázsra, üzlethelyiségre – elővásárlási jogot jegyeztet be, holott erősen kérdéses, hogy egy garázs vagy üzlethelyiség mennyiben tekinthető világörökségi szempontból kiemelkedő értéknek. Egy ilyen bejegyzés komoly lélektani akadálya lehet egy-egy adásvételnek, hiszen senki sem vásárol szívesen “terhelt” ingatlant. Ráadásul a garázsok esetében azokat jellemzően a lakással együtt értékesítik, így a rájuk terhelt elővásárlási jog a lakással való szabad rendelkezést is akadályozza.


Lakást venne? Intő jelek a piacon

napi.hu, 2018. július 23. – Továbbra is nagy a kereslet az új lakások piacán, de a drágulás miatt lassult a pörgés. Egy nagy ingatlanforgalmazó cég vezetője szerint Budapesten évi 7-10 ezer lakás kel el, miközben minimálisan nőtt az értékesítés átfutása az elmúlt egy-két évhez képest az emelkedő árak miatt.

A piaci tapasztalatok szerint vízválasztónak a 30 millió forintos ár bizonyul, az annál drágább új ingatlanoknál lassúbb az értékesítés.

A piac még a minimális áfa hatására sem fordult túlfejlesztésbe, és nincs túlkínálat sem, az építés alatt álló lakások is legkésőbb egy éven belül elkelnek.

Egyes elemzők 2020 után a kínálat kisebb volumenű növekedésére számítanak, és arra, hogy a használt lakások iránt erősödik a kereslet.


Nagy drágulás a Balatonnál

napi.hu 2018. június 29. – Veszprém a legdrágább, Zalában várható a legnagyobb áremelkedés és Somogyban van a legtöbb építkezés a Balaton mentén. A drágulás mindenhol kiemelkedő, mert az új fejlesztések teljesen átrajzolják a piacot. Az ingatlanárak emelkedése a balatoni otthonoknál is jól látszik. A Balaton vonzáskörzetébe tartozó ingatlanok árai folyamatosan emelkednek, míg 2015 második negyedévében 223 ezer forintos átlagos négyzetméterárakkal találkozhattunk errefelé, addig 2018 tavaszi hónapjaiban már 335 ezer körül volt az átlag.

Az ingatlanfejlesztők egyre nagyobb figyelmet szentelnek a Balaton környéki településeknek. Ennek is köszönhető, hogy Veszprém és Somogy megye így eltudtak húzni Zalához képest, utóbbi ugyanis csak most kezdi bevonzani a befektetőket. Somogy és Veszprém ingatlanárai 2016 második negyedévéig nagyjából együtt mozogtak, ez év második felében azonban Veszprém megyében hatalmas boom történt, köszönhetően az induló lakóprojekteknek és egyéb beruházásoknak. 2018-ban már látható ennek a különbségnek a halványulása, ez abból adódhat, hogy a déli parton is megindultak a nagy volumenű fejlesztések (Siófokon, Zamárdiban, Balatonlellén, Fonyódon, Balatonszemesen).


Célt tévesztett a kormány csodafegyvere?

napi.hu 2018. július 4. – Az építési boom vége és brutális drágulás várható a lakáspiacon az új építésű lakások értékesítését érintő kedvezményes, ötszázalékos áfa végeztével – véli a Portfolio, Varga Mihály pénzügyminiszter interjúja nyomán. Az ötszázalékos áfára vonatkozó  2019-es határidő lejárta után a közel 25 százalékos drágulás komoly hatást fog gyakorolni a 2020 januárja után kifizetett új lakások részleteire, az építésekre, és nem utolsó sorban az újabb fejlesztésekre.

Varga rögzítette, hogy a kedvezményes áfára vonatkozó törvény a 2016-2019 közötti időszakra vonatkozik, s ezzel a kedvezménnyel az állam demográfiai célja miatt mondott le egy jelentős adóbevételről. Ugyanakkor Budapesten az eladott új lakások 10 százalékát külföldiek veszik meg,  a kedvezmény ingatlanbefektetők célpontja lett, ami nem volt célja a kormánynak.


Meddig tart a száguldás?

napi.hu 2018. január 15. –  Gyorsan nő a magyar építőipar teljesítménye. Piaci vélemények szerint azonban egyre több olyan tényező van, amelyek visszafoghatják a növekedést. Mivel a 2016 nagyon rosszul sikerült, így alacsony volt a bázis, ami jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy 2017-ben látványos bővülés menjen végbe az építőiparban. Emellett az uniós forrásokon alapuló beruházások és az épületépítések, ezen belül a lakásépítések adják az ágazat motorját. A következő időszakban folytatódhat a növekedés az ágazatban, a hó végi rendelésállomány novemberben 110 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Azonban a munkaerőhiány gondot jelent az ágazat szereplői számára, és az ebből adódó drágulás szintén akadályozhatja a növekedést. Másrészt kérdéses a kedvezményes lakásépítési áfa sorsa, és ha a kedvezményt nem hosszabbítják meg, akkor a jövőben visszaeshet a lakásépítési kedv.


Változnak a lakások adásvételére vonatkozó illetékszabályok

napi.hu, 2017. december 12. – Január 1-től módosulnak a lakásvásárlás után fizetendő illetékfizetés szabályai. A kedvezményes illetékalap megállapításakor, illetve az illetékmentesség alkalmazásánál figyelembe lehet venni annak a lakásnak a forgalmi értékét is, amelyet a vásárlást megelőző 3 éven belül adtak el. A korábbi szabályozás egy évet tartalmazott. Az illetékkedvezmény lényege, hogy a vevő csökkentheti a lakásvásárlással keletkező illetékalapját eladott lakásának forgalmi értékével, így csak az eladott, valamint a megvásárolt lakás értékének különbözete után kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetnie. Az a szabály nem változott, hogy a lakásvásárlás után eladott lakás forgalmi értékét csak akkor lehet levonni az illetékalapból, ha azt a vásárlást követő egy éven belül értékesítették.


Meddig drágulnak még a magyar lakások?

napi.hu, 2017.11.08. – Októberben, az előző, júliusi felméréshez képest két ponttal korrigált a GKI fővárosi ingatlanindexe, az országos mutató nem változott. Az ingatlanpiaci kilátások tetőzésén már nagyjából egy évvel túl vagyunk, de a várakozások még mindig derűlátóak.

Ugyan 2017 első 10 hónapjában nem nőtt a lakáspiaci forgalom az előző évhez képest (sőt, valójában enyhén csökkent), a divatos helyszíneken azonban fennmaradt az erőteljes pörgés, és az árak folyamatos emelkedése is. A jó helyen lévő lakás mint befektetési célpont továbbra is komoly vonzerőt gyakorol, hiszen az alacsony kamatok korában alig lehet ésszerű és nem túl kockázatos pénzügyi instrumentumokat találni.

Az ingatlanokkal foglalkozó vállalkozások következő 12 hónapra vonatkozó várakozásai a fővárosi agglomerációban és Nyugat-Magyarországon az egy negyedévvel ezelőttihez képest kissé romlottak. A keleti régióban ugyanakkor némi pozitív változás volt érezhető.


Most nem érdemes nyaralót venni

napi.hu, 2017.10.28. – Amíg a lakásvásárlást nem érdemes halogatni, mert az árak folyamatosan emelkednek, addig a nyaralók megvételével célszerű várni. Egy nagy ingatlanportál tanulmánya szerint azért érdemes későbbre halasztani a vásárlást, mert az elmúlt évekhez hasonlóan valószínűleg januárban is visszaesnek majd az árak az erős őszi szezon után. Jól példázza ezt az ármozgást a 2016-os év, amikor az első és a második negyedévben 14 millió forintos átlagáron keltek el a nyaralók, a nyár végi 19 millió forintos átlagár után. Az üdülővásárlás szempontjából a legdrágább térségek szinte kivétel nélkül a Balaton közelében helyezkednek el. Míg a legdrágább helyen, Siófokon 29 millió forintba kerül egy nyaraló, addig a keszthelyi térségben csaknem tízmillió forinttal kevesebbért is hozzá lehet jutni egy-egy ingatlanhoz.


Új lakások áraszthatják el a piacot

napi.hu, 2017.11.04. – Egy vezető ingatlanszakértő szerint a következő két évben a mostaninál is több új lakás átadására lehet számítani a jelenlegi ismeretek szerint 2019 végéig tartó 5 százalékos kedvezményes áfa-kulcsnak köszönhetően.

Magyarországon jelenleg kimagasló építési kedv tapasztalható, ami a kínálatot növelő áfa-csökkentés mellett a keresletet fokozó családi otthonteremtési programnak (CSOK) is betudható. Az idei első háromnegyed évben 50 százalékkal nőtt az átadott lakások száma az előző év hasonló időszakához képest. Az új lakások négyzetméterenkénti átlagos ára Budapesten 650-700 ezer forint között mozog, míg a nyugati országrészben ugyanez 360-400 ezer, a keleti régiókban pedig 350-380 ezer forint. A használt lakásoknál még nagyobb eltérés tapasztalható a főváros és a vidék között: az ilyen típusú budapesti ingatlanok ugyanis átlagosan háromszor drágábbak, mint az ország többi részén találhatók.