Ugyved cime Lövőház utca 20/A.
1024 Budapest

Ugyvedi iroda telefonszama Tel.: +36 1 316 9233
Ugyved fax szama Fax.: +36 1 336 0107
Ugyvedi iroda e-mail cime info@drlittner.hu

Hírek és jogi tippek

Ingatlanpiaci rekordok 2020

napi.hu, 01. 04. − Az ingatlanpiac megtorpanása ellenére a leggyorsabb eladások egy napon belül megtörténtek: a fővárosban egy 22. kerületi 200 négyzetméteres, felújítandó családi házat 2020 májusában 38,9 millió forintért értékesítettek egyetlen nap alatt. Egy hajdúböszörményi 110 négyzetméteres, 3 szobás házat pedig 37 millió forintért adtak el 24 órán belül. Az ország legdrágább ingatlana egy Andrássy úti palota: a 2000 négyzetméteres, luxus felszereltségű lakótér egy több mint 1000 négyzetméteres telken található, és 6 milliárd forintért hirdetik. A legdrágább panellakást nem a fővárosban adták el, hanem a Balaton partján: a siófoki 79 négyzetméteres otthonért 74 millió forintot fizettek. A legolcsóbb ingatlan egy a Borsod megyei Négyes településen található romos vályogház: a 60 négyzetméteres, másfél szobás ingatlant és a hozzá tartozó 600 négyzetméteres telket 300 ezer forintos áron dobta piacra a tulajdonosa. 2020 legolcsóbb lakásáért, amely Salgótarjánban található, 600 ezer forintot kér a tulajdonosa.


2021-ben ingatlanár-csökkenés várható

Napi.hu, 12.04. − A várakozások szerint a következő 12 hónapban fővárosban átlagosan 3-4 százalék körüli árcsökkenés várható. A budai zöldövezet és családi házak kivételével a várható piaci helyzetre vonatkozó várakozások negatívan változtak – azaz a piaci szereplők a túlkínálat jövőbeni erősödése számítanak. Ugyanakkor vidéken a kilátások kisebb-nagyobb javulása következett be. A keleti régióban stagnálásra számít három válaszadóból kettő, az összesített prognózis 3 százalékos árcsökkenést vetít előre. A nyugati országrészben a felmérés résztvevőinek 72 százaléka stagnáló, 22 százaléka csökkenő árakra számít. Az összesített prognózis szerint mindössze 2 százalék körüli lehet az árcsökkenés. A lakásbérleti díjakat illetően a megkérdezettek 57 százaléka csökkenésre, 36 százaléka stagnálásra számít, növekedést mindössze 7 százalékuk vár. A várható díjcsökkenés mértéke a korábbinál kisebb, 5 százalék körüli.


Friss lakáspiaci adatok, 2020 2. negyedév

napi.hu, 11.05. − Budapesten átlagosan 40,3 millió forintért lehet új lakást venni, 2,5 millió forinttal többért, mint 2019-ben. Egy lakás átlagos négyzetméterára a 2019. évi 687 ezerről 784 ezer forintra nőtt. Nyugat-Dunántúl megyeszékhelyein, ahol sok új lakást értékesítettek, 24,4 millióról 27,4 millió forintra emelkedett egy új lakás átlagos ára. A régió kisebb városaiban a jellemző lakásnagyság csökkent, ennek következtében a teljes átlagár változatlansága mellett az átlagos négyzetméterár 375 ezerről 388 ezer forintra emelkedett. A Balaton környéki településeken az újlakás-árak meghaladták a négyzetméterenkénti 600 ezer forintot. Az alföldi megyeszékhelyek közül a jelentősebb újlakás-piaccal rendelkező Debrecenben a 2019. évi 430 ezerről 515 ezer forintra, Kecskeméten 426 ezerről 448 ezer forintra, Nyíregyházán pedig 359 ezerről 378 ezer forintra nőtt az új lakások fajlagos ára.

A 2019-2020-ban átadott új lakások árát nagyrészt 2018 körül létrejött szerződésekben szabták meg. Emiatt az itt bemutatott újlakás-piaci árszínvonal elmarad az adott időszakra jellemző kínálati árakétól, és kifejezetten csak a ténylegesen átadott lakások áralakulásáról ad tájékoztatást.

Az átlagos négyzetméterár Budapesten az első negyedévben 643 ezer forinton stagnált, majd a második negyedévben csökkent 610 ezer forintra.


Helyreállt az ingatlanforgalom

napi.hu, 06.09. − A harmadik negyedévi adatok szerint már helyreállt az ingatlanforgalom a magyar piacon. Egy nagy ingatlanforgalmazó elemzése szerint ebben a három hónapban ugyanannyi, mintegy 38 ezer adásvétel volt, mint tavaly július-szeptemberben. A társaság az év utolsó negyedévében is kiegyensúlyozott piacot és a tavalyival megegyező aktivitást vár, amely 34-35 ezer adásvételt jelenthet.

Ingatlanelemzői adatok szerint szeptemberben országosan 12 708 ingatlan cserélt gazdát, valamint 75 milliárd forint szerződéses összegű lakáscélú jelzáloghitelt vettek fel a vásárlók. Szeptemberben ugyan elmaradt az ingatlanforgalom az egy évvel korábbihoz képest mintegy 5 százalékkal, de az egész negyedévet nézve már nyoma sem volt a korábbi visszaesésnek, és a piac az egy évvel ezelőtti intenzitást mutatja.

A jelzáloghitel-piacon szintén fellendülés jelei látszanak a társaság szerint, a becsült 75 milliárd forintos volumen ugyanis megegyezik a tavalyi jegybanki tényadatokkal, és negyedéves összehasonlításban is jól teljesített a piac. Az idei év harmadik negyedévében összesen közel 225 milliárd forint hitelt fordítottak az emberek lakáscélokra a becslések és a jegybanki adatok alapján.


A lakáspiacot is utolérte a járvány

napi.hu, 03.24. − A koronavírus épp egy lassuló időszakot követő konszolidációs periódusban érte el az ingatlanpiacot, és a hatásai egyértelműen attól függnek, hogy a különböző országok milyen gyorsan és hatékonyan kezelik a járványt. Az egyelőre hatóságilag csak javasolt és nem kötelezően előírt házi karantén és otthonmaradások miatt az ingatlanvásárlási hajlandósággal együtt a megtekintések száma is 60 százalékkal csökkent a korábbi időszakhoz képest. A sürgős eladások azonban gyorsan lezajlanak. A koronavírus hatása leginkább Budapesten érzékelhető, jóval kevesebb az érdeklődő, vidéken még nem jellemző a járvány okozta pánik, továbbra is élénk a piac. A helyzet azonban a legfrissebb hírekhez és kormányzati intézkedésekhez igazodva gyorsan változik. Az elmúlt hetek a szokásos márciusi, téli álomból ébredező piacot mutatták. Ezzel szemben a múlt héten az érdeklődések száma már a harmadára esett vissza. Az új érdeklődő hívások területtől függően a megszokott 30-40 százalékát érték el, és a megbízások oldalán is nagyjából 30 százalékos a visszaesés.


Koronavírus: új korszak jön a lakáspiacon

Napi.hu – A lakáspiacon is érzékelhető, szinte azonnali változást hozott a koronavírus-járvány és a veszélyhelyzet elrendelése. Általános és jelentősebb áresésnek egyelőre nincsenek jelei, de az alkalmi vételekből egyre több lehet a következő 2-3 hónapban.

A személyes tapasztalatszerzés helyett még inkább felértékelődik a valós és részletes információkat tartalmazó online hirdetések és az ingatlanközvetítők szerepe.

A kereslet az elmúlt hetekben visszaesett, de a kínálat bővült. Emellett a vásárlók többet alkudhatnak a tulajdonosok által megszabott árból, hiszen aki valóban értékesíteni szeretné ingatlanát, az most 10-15 százalékkal kevesebb vevőre hagyatkozhat, mint a veszélyhelyzet előtt.

A kereslet csökkenése annak is köszönhető, hogy vannak, akik most elhalasztják lakásvásárlásukat, ráadásul a kevésbé komoly vételi szándékkal rendelkező ingatlanturisták is eltűnhetnek. Aki vevőként a piacon maradt, az komoly vételi szándékkal, hatékony üzletkötésre törekszik.


Lakáspiac: megtorpant az áremelkedés?

Napi.hu, 2019. április 30. – Mérséklődött a lakásárak éves növekedési üteme, a fővárosban azonban változatlanul erőteljes, 20 százalék feletti lakásár-dinamika tapasztalható – derül ki az MNB legfrissebb lakásárindexéből.

Az előző negyedévhez képest kissé mérsékeltebb, de továbbra is erőteljes, 22,9 százalékos éves lakásár-növekedést mért Budapesten 2018 negyedik negyedévében az MNB. A legfrissebb lakásárindex a vidéki városokban a fővároshoz képest alacsonyabb, 18,2 százalékos nominális drágulást mutat éves alapon, ami gyorsulást jelent az előző negyedévben megfigyelt dinamikához képest.

A községekben az országos átlagtól közel 13 százalékponttal elmaradó,mindössze 2,3 százalékos átlagos éves lakásár növekedést mértek a negyedik negyedévben nominális értelemben, így tovább nőtt a különbség a kisebb és a nagyobb településeken kialakult lakásárszint között.

2018 negyedik negyedévében az összesített MNB lakásárindex szerint országos átlagban mindössze 0,2 százalékkal emelkedtek a lakásárak nominális alapon, míg az éves nominális növekedési ütem 15,2 százalékot ért el, szemben az előző negyedévben mért 16,2 százalékos értékkel. Reálértelemben a lakásárak éves növekedési üteme országos átlagban 11,6 százalék volt a vizsgált időszakban.


Elszálló lakásárak

napi.hu, 2019. január 29. – Évekkel többet kell dolgozni a jövedelem teljes megspórolása mellett egy lakásért az elmúlt négy év drágulása miatt. Egy átlagos 22,5 millió forintos panel 8,5 évnyi nettó fizetésből érhető el, míg tégla ingatlan esetében 14 évre nyúlik ez az időszak egy nagy ingatlanforgalmazó számításai szerint. Természetesen a vevő foglalkozásától függ, hogy hány havi fizetése teszi ki egy ingatlan árát, ám általánosságban elmondható, hogy a fővárosban panel esetében 103, tégla ingatlan esetében pedig 169 havi nettó fizetést kell teljes egészében félretenni, amennyiben hitel nélkül tervezi valaki a vásárlást.

Legjobban a pénzügyi szektor dolgozói járnak, ahol a magas átlagfizetésnek köszönhetően már 4,5, valamint 7,5 év is elegendő egy saját lakáshoz, de 2014-hez képest természetesen nekik sem lett egyszerűbb. Legnehezebb helyzetben a vendéglátásban dolgozók vannak, de az egészségügyi dolgozók helyzete sem sokkal kecsegtetőbb. Nekik 13 évet kell dolgozni egy panellakásért és 21-22 évet egy tégla ingatlanért. Esetükben már 2014 sem volt sokkal előnyösebb ilyen szempontból, már akkor is 8 és 14 évi fizetést kellett volna összegyűjteni.


Megéri-e az agglomerációba költözni?

napi.hu, 2019. január 31. – Egy belvárosi, régi építésű társasházi lakás vagy keresett lakótelepen lévő ingatlan áráért az agglomerációban könnyen családi házat is vásárolhatunk. Az ár mellett a zöld, kertvárosias környezet és az alacsony beépítési sűrűség is erős vonzerő.

Egy másik kutatás, amelyet az Index szemlézett, mindemellett arra mutat rá, hogy az ingázással járó kellemetlenségek a vártnál nagyobb terhet jelenthetnek a kiköltözőknek. A kutatások szerint az emberek túlbecsülik a kertváros pozitív hatásait, s alábecsülik az ingázással járó fáradalmakat, amihez valószínűleg sokkal nehezebb hozzászokni. Egy németországi felmérés pénzben is kifejezi az ingázás terheit: számításaik szerint 23 perc egy irányú utazást 19 százalékkal nagyobb fizetés tud csak kompenzálni. Összességében úgy látják, az ingázás egyértelműen nagymértékű fizikai és mentális nehézséget jelent, s egyben komoly stressztényező is az emberek számára.


Melyik a legdrágább vidéki város?

napi.hu, 2018. december 27. – A fővárosi agglomeráció városaiban található panellakások és a budai lakótelepek lakásai keltek el a legrövidebb idő, átlagosan kevesebb, mint másfél hónap alatt. A fővárosi agglomerációban 13 százalékkal nőtt a forgalom. A leghosszabb ideig a kisvárosok lakótelepein meghirdetett lakások tulajdonosai vártak vevőre, ahol átlagosan 3 hónap telt el az értékesítésig. A fővárosi belvárosi használt lakások közel 900 ezer forintos átlagos négyzetméteráron keltek el, ami 11 százalékos emelkedés 2017-hez képest. A budai kerületek között a csúcstartó az I. kerület, ahol átlagosan 700 ezer forint felett alakult az átlagos négyzetméterár. Vidéken a használt lakások Debrecenben drágultak a legnagyobb mértékben: 2018-ban több mint negyedével nőtt az ingatlanok átlagos négyzetméterára. A legdrágább vidéki város címét 2018-ban is Sopron vihette el, ahol 2018-ban átlagosan 375 ezer forintot kellett fizetni egy használt társasházi lakás négyzetméteréért.

 


Így kell adózni az eladott ingatlan után

napi.hu, 2018. november 18. – Az ingatlaneladás után személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség keletkezik – legalábbis, ha az érintett ingatlan 2013 után került a birtokunkba. Az adót akkor kell megfizetni, ha drágábban adják el az ingatlant, mint amennyiért pár évvel korábban vásárolták. Ha magánszemélyként értékesítünk ingatlant vagy vagyoni értékű jogot (haszonélvezetet), akkor az ebből szerzett jövedelem után 15 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetni. Jövedelemnek az eladásból származó bevétel és az elszámolható költségek különbözete számít. Abban az extrém esetben, ha a költségek meghaladják az ingatlan értékesítéséből származó bevételt, akkor nem kell adózni.

A következők számítanak bevételnek: eladási ár, az ingatlanért cserébe kapott dolog piaci értéke, a vevő által fizetett késedelmi kamat.

Ezek a költségek csökkenthetik az adóalapot: Az ingatlanért eredetileg fizetett vételár, a szerzéssel kapcsolatban fizetett illeték, a vásárlás óta végrehajtott értéknövelő és egyes, állagmegóvással kapcsolatos beruházások (például nyílászárócsere, fűtéskorszerűsítés) számlával alátámasztott értéke, az ügyvédi, szakértői díjak és az eladással kapcsolatos költségek.


Egyre nagyobb hiteleket vesznek fel a magyarok

napi.hu, 2018. október 1. – Nem vacakolnak sokat a bankok a lakáshitelek odaítélésével, három héten belül kiderül, hogy az ügyfél megkapja-e a pénzt vagy sem. A folyamatosan erősödő kereslet ellenére nincs torlódás a bankokhoz érkező lakáshitel-kérelmek elbírálásánál: maximum 15 munkanapon belül elintézik az ügyet. Az UniCredit Bank standard jelzáloghiteleinek banki átfutási ideje kilenc munkanap, a fogyasztóbarát lakáshiteleknél pedig hét-nyolc nap.

A K&H Banknál úgy tájékoztattak, hogy hiánytalan dokumentációnál az átfutási idő öt munkanapon belül van. A CIB Banknál csak annyit árultak el, hogy a minősített fogyasztóbarát lakás­hitelek bevezetésével csökkent az ügyletek átfutási ideje.

A bankok szinte mindegyike a hitelösszeg számottevő emelkedéséről számolt be az elmúlt egy évre vonatkozóan. Az UniCredit Bank ügyfelei által igényelt lakáshitelek átlagos hitelösszege 2018-ban már meghaladta a 13 millió forintot, ez mintegy 20 százalékos növekedés az előző évhez képest. A K&H-nál közelíti a tízmillió forintot az átlagos összeg, a korábbi kilencmillió helyett.


Kevesen jutnak önkormányzati bérlakáshoz Budapesten

napi.hu, 2018. szeptember 29. – Egy civil szervezet által végzett felmérésből kiderül, hogy a fővárosi lakásállománynak összesen 5 százaléka önkormányzati bérlakás (az országos átlag 2 százalék körül van, a rendszerváltáskor pedig ez az arány Budapesten kb. 50 százalék volt). Arányaiban a legtöbb önkormányzati bérlakás a VIII., a XIII., I. és IX. kerületekben van. Szám szerint a legtöbb önkormányzati lakás a XIII., VIII., IX. és III. kerületekben van.

Legalább 2500 üresen álló önkormányzati lakás található Budapesten, a kiadatlan lakások jelentős része összkomfortos vagy komfortos lakás, kisebb része félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakás. Az önkormányzati válaszokból kiderül, hogy az üres lakások legalább 20 százaléka lakható állapotban van, ami jelen pillanatban is minimum 500 olyan kiadható lakást jelent a fővárosban, amelyekben most nem lakik senki. Tavaly legalább 346 önkormányzati lakást adtak el az önkormányzatok Budapesten. Ami a lakásépítéseket illeti: 2017-ben összesen 31 (!) lakást vásároltak vagy építettek önkormányzatok Budapesten. Ezzel szemben tavaly minimum 6700 háztartás adott be lakáspályázatot vagy lakáskérelmet valamelyik budapesti önkormányzathoz.


Ezek a legmenőbb lakások ma a piacon

napi.hu, 2018. szeptember 28. – Tovább dübörög a magyar lakáspiac: a második félévben még az előző időszakhoz képest is megugrott a kereslet. Különösen nagy az érdeklődés a cirkófűtésű lakások iránt. Júniusban éves összevetésben 12 százalékkal, júliusban már 15 százalékkal, augusztusban pedig 24 százalékkal volt magasabb az egy lakásra jutó kereslet, ezt követte a szeptemberi 41 százalékos éves növekedés. A látványos élénkülés részben azzal magyarázható, hogy az októbertől életbe lépő lakáshitel-szigorítások és a jelenlegi szabályozás szerint csak 2019 végéig tartó kedvezményes lakásáfa esetleges emelkedése miatt sokan igyekeztek előrehozni a lakásvásárlást. A gázfűtés a legnépszerűbb. A cirkófűtéses lakások kiemelkednek a mezőnyből, az érdeklődők 32 százaléka szeretne ilyen lakást. Gázkonvektoros fűtést szeretne a keresők 16 százaléka, távfűtés lakást 11 százalékuk. A szakértő azzal magyarázza a sorrendet, hogy a lakáskeresők a cirkófűtést tartják az egyik leggazdaságosabbnak. A gázkonvektoros fűtés népszerűsége pedig a garzonlakások iránti erős keresletből táplálkozik, a garzonok nagy részében ugyanis ez a fűtés a jellemző. A távfűtés magas aránya pedig a panelek népszerűségének köszönhető.


Ingatlanpiac: Már hatvanszázalékos a visszaesés itthon

napi.hu, 2018. augusztus 17 – Az év közepéig mintegy 320 millió euró értékű ingatlanbefektetési tranzakciót zártak le Magyarországon, ami 60 százalékos visszaesés az egy évvel korábbihoz képest. Ugyanakkor a kedvező finanszírozási környezet és elegendő likvid tőke hatására kitartóan erős kereslettel lehet számolni a befektetési ingatlanok piacán. Az éves befektetési volumen 2018-ban megközelítheti az egy évvel korábbi 1,75 milliárd eurót, de sok esetben a nagy értékű ingatlanoknál az elhúzódó tárgyalások miatt 2019-re csúszhat a zárás. Az első félévben érezhetően nőtt a kiskereskedelmi létesítmények iránti kereslet. A hozamok mérséklődése 2018 első felében lényegében teljesen lefékeződött, egyedül a prémium kiskereskedelmi szektorban folytatódott a hozamesés. Az irodaépületekre 6, az ipari-logisztikai létesítményekre 7,7 százalék körüli megtérülés jellemző. Az üzlethelyiségek piacán az átlagos hozamszint 5,8 százalékra csökkent. Az elemzők a hozamok enyhe csökkenését prognosztizálják. A szektor szerinti megoszlást tekintve a kiskereskedelmi ingatlanügyletek további térnyerését várják, illetve az egyre több átadott “A” kategóriájú irodaház miatt az irodaszegmensben is több ügylet várható.


Lakáshelyzet: döbbenetes adat derült ki 1,3 millió magyar családról

Napi.hu, 2018. augusztus 5. – Átlagosan minden harmadik magyar háztartásnak okoz nehézséget kifizetni a lakhatási költségeit a jövedelmek és a lakáskiadások közötti egyensúly felborulás miatt. A megfizethetőséget a jövedelmi státusz mellett az iskolai végzettség és a lakás típusa határozza meg leginkább. Ha a háztartásoknak  a jövedelmükből túl sokat (35 – 40 százaléknál többet) kell lakhatásra fordítaniuk, megfizethetőségi problémát jelent. A legújabb felmérések szerint  a magyar családok 32 százaléka (1,3 millió háztartás) tartozik ebbe a körbe. Ez egyszerűen azt jelenti, hogy nem marad elegendő pénzük arra, hogy társadalmilag elfogadható szinten éljenek.

Nem meglepő, hogy a megfizethetőséggel kapcsolatos lakásproblémára legerősebben a háztartások jövedelmének egyenlőtlensége hat. A legszegényebb 40 százalék közül a háztartások közel 60 százaléka néz szembe megfizethetőségi problémával, míg a leggazdagabb 30 százalékba tartozó családoknak a 10 százaléka.

 


Lassulhat budapesti lakáspiac

Napi.hu, 2018. július 30. – Idén az első félévben összesen 6517 új lakás épült az országban, 30 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az építeni tervezett lakások száma 18 066 volt, 8,9 százalékkal kevesebb, mint 2017 első félévében. Budapesten 27 százalékkal csökkent az engedélyek száma. A lakásépítés változatlanul fele-fele arányban oszlik meg a természetes személyek és a vállalkozások között.

Az új épületben használatba vett lakások 54 százaléka családi házban, 36 százaléka többlakásos épületekben, 6,2 százaléka lakóparkokban található.

A használatba vett lakások átlagos alapterülete 5 négyzetméterrel növekedve 101 négyzetméterre  emelkedett.

Az építendő lakások száma Budapesten 27, a megyei jogú városokban és a községekben 3,5 százalékkal csökkent, csak a többi városban emelkedett (17 százalékkal).


Célkeresztben a magántulajdon

napi.hu, 2018. 07. 23. – A magyar államot a világörökségi helyszínen található ingatlanok esetében a lakhatás céljára szolgáló lakást, lakóházat és bizonyos besorolású földeket kivéve elővásárlási jog illeti meg egy tavaly életbe lépett kormányrendelet szerint, melynek melléklete tételesen, helyrajzi szám feltüntetésével felsorolja az érintett ingatlanokat, országosan összesen 80 147-et.

A rendelet homályos megfogalmazását kihasználva az 1. kerületi önkormányzat minden nem lakásként telekkönyvezett ingatlanra – garázsra, üzlethelyiségre – elővásárlási jogot jegyeztet be, holott erősen kérdéses, hogy egy garázs vagy üzlethelyiség mennyiben tekinthető világörökségi szempontból kiemelkedő értéknek. Egy ilyen bejegyzés komoly lélektani akadálya lehet egy-egy adásvételnek, hiszen senki sem vásárol szívesen “terhelt” ingatlant. Ráadásul a garázsok esetében azokat jellemzően a lakással együtt értékesítik, így a rájuk terhelt elővásárlási jog a lakással való szabad rendelkezést is akadályozza.


Lakást venne? Intő jelek a piacon

napi.hu, 2018. július 23. – Továbbra is nagy a kereslet az új lakások piacán, de a drágulás miatt lassult a pörgés. Egy nagy ingatlanforgalmazó cég vezetője szerint Budapesten évi 7-10 ezer lakás kel el, miközben minimálisan nőtt az értékesítés átfutása az elmúlt egy-két évhez képest az emelkedő árak miatt.

A piaci tapasztalatok szerint vízválasztónak a 30 millió forintos ár bizonyul, az annál drágább új ingatlanoknál lassúbb az értékesítés.

A piac még a minimális áfa hatására sem fordult túlfejlesztésbe, és nincs túlkínálat sem, az építés alatt álló lakások is legkésőbb egy éven belül elkelnek.

Egyes elemzők 2020 után a kínálat kisebb volumenű növekedésére számítanak, és arra, hogy a használt lakások iránt erősödik a kereslet.


Nagy drágulás a Balatonnál

napi.hu 2018. június 29. – Veszprém a legdrágább, Zalában várható a legnagyobb áremelkedés és Somogyban van a legtöbb építkezés a Balaton mentén. A drágulás mindenhol kiemelkedő, mert az új fejlesztések teljesen átrajzolják a piacot. Az ingatlanárak emelkedése a balatoni otthonoknál is jól látszik. A Balaton vonzáskörzetébe tartozó ingatlanok árai folyamatosan emelkednek, míg 2015 második negyedévében 223 ezer forintos átlagos négyzetméterárakkal találkozhattunk errefelé, addig 2018 tavaszi hónapjaiban már 335 ezer körül volt az átlag.

Az ingatlanfejlesztők egyre nagyobb figyelmet szentelnek a Balaton környéki településeknek. Ennek is köszönhető, hogy Veszprém és Somogy megye így eltudtak húzni Zalához képest, utóbbi ugyanis csak most kezdi bevonzani a befektetőket. Somogy és Veszprém ingatlanárai 2016 második negyedévéig nagyjából együtt mozogtak, ez év második felében azonban Veszprém megyében hatalmas boom történt, köszönhetően az induló lakóprojekteknek és egyéb beruházásoknak. 2018-ban már látható ennek a különbségnek a halványulása, ez abból adódhat, hogy a déli parton is megindultak a nagy volumenű fejlesztések (Siófokon, Zamárdiban, Balatonlellén, Fonyódon, Balatonszemesen).