A peres eljárás már nem egy egyszerűsített, formális eljárás, mint a fizetési meghagyás, hanem lehetőséget nyújt a feleknek, hogy az álláspontjukat teljes körűen kifejtsék és bizonyítsák.
A peres eljárásban már a szóbeliségé a főszerep, az ellenérdekű felek a bíróság által tartott tárgyaláson adhatják elő mondandójukat és terjeszthetik elő írásbeli, szóbeli és tárgyi bizonyítékait. Sajnos a peres eljárások gyorsnak egyáltalán nem nevezhetőek. Tapasztalataink szerint nagyjából másfél és három év közötti idő alatt születik jogerős ítélet. Az elsőfokú eljárásban általában 3-5 tárgyalás tartására kerül sor, míg a másodfokú ítélethez egy tárgyalás is elég szokott lenni. A tárgyalások között körülbelül 3-6 hónap telik el.
A peres eljárásban is kell illetéket fizetni, ez a perérték 6°%-a. Amennyiben a peres eljárást fizetési meghagyásos eljárást előzte meg, azaz az adós a fizetési meghagyásban ellentmondott és emiatt az eljárás perré alakult, úgy a fizetési meghagyásban befizetett 3%-os illetéket kell kiegészíteni 6%-ra.
Biztosítási intézkedés peres eljárásban
Ha Ön követelés behajtása céljából bírósági peres eljárást indít és attól tart, hogy a jogerős ítéletig eltűnik a követelése kielégítését biztosító vagyon, úgy biztosítási intézkedés elrendelését kérheti az illetékes bíróságtól. A biztosítási intézkedést akkor lehet kérni, ha valószínűsíti, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van és a követelést legalább teljes bizonyító erejű magánokirattal tudja bizonyítani.
Mi minősül teljes bizonyító erejű magánokiratnak?
Teljes bizonyító erejű magánokiratról akkor beszélhetünk, ha
a) a kiállító az okiratot sajátkezűleg írta és aláírta;
b) két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni;
c) a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van;
d) a gazdálkodó szervezet (például egy korlátolt felelősségű társaság) által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták;
e) ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik;
f) az elektronikus okiraton kiállítója minősített elektronikus aláírást helyezett el.