A fizetési meghagyásos eljárás egy egyszerűsített követelés-behajtási eljárás. Arra szolgál, hogy a hosszadalmas és drága bírósági eljárás helyett az adóst egyszerűen és gyorsan fizetésre lehessen kényszeríteni. Az ügyek nagy többségében ugyanis nincs szükség tárgyalásra és bonyodalmas bizonyítási eljárásra, mivel csak arról van szó, hogy egy magánszemély vagy cég egyszerűen nem fizeti ki a számláját.
A jogszabály kötelezővé teszi a fizetési meghagyással való igényérvényesítést abban az esetben, ha a követelés összege az egymillió forintot nem haladja meg. Ha tehát kevesebb, mint egymillió forinttal tartoznak nekünk, akkor nem is indíthatunk pert az adós ellen addig, amíg meg nem kíséreltük a követelés behajtását fizetési meghagyás útján.
A fizetési meghagyás jelentősen hatékonyabb és gyorsabb lett, mióta a bíróságok helyett a közjegyzők intézik. A hatékonyság növekedése annak is köszönhető, hogy a fizetési meghagyás alapvetően elektronikus eljárás, csak magánszemélyeknek engedi meg a törvény, hogy papír alapon nyújtsák be a kérelmüket. A fizetési meghagyás iránti kérelmet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által üzemeltetett honlapon kell benyújtani és elektronikusan aláírni. A jogi képviselet nem kötelező, tehát egy cég saját maga is előterjesztheti a kérelmét, amennyiben rendelkezik elektronikus aláírással. A gyakorlatban ez most még ritka, ezért a cégek általában elektronikus aláírással rendelkező ügyvéd segítségét veszik a fizetési meghagyásos eljáráshoz igénybe.
A fizetési meghagyás iránti kérelem benyújtásakor díjat kell fizetni a Magyar Országos Közjegyzői Kamara részére, mely az érvényesíteni kívánt követelés kamatok és egyéb járulékok nélkül számított összegének 3%-a, de legalább 5000Ft, legfeljebb 300.000Ft.
A fizetési meghagyási iránti kérelemben pontosan meg kell jelölni az adóst és azonosítására szolgáló adatait. Cég esetén célszerű az adósról cégkivonatot is beszerezni és a cégjegyzékszámát is feltüntetni, mivel sok hasonló nevű cég van és amennyiben nem egyértelmű az adós megjelölése, úgy ez a fizetési meghagyás elutasításához vezethet. Elutasítás esetén a befizetett díj elveszik, kivéve ha a kérelem harminc napon belül szabályszerűen újra benyújtásra kerül. Ilyenkor is meg kell azonban fizetni az egyébként fizetendő díj felét.
A fizetési meghagyásban a közjegyző csak formailag vizsgálja a kérelmet és ha az az előírásoknak megfelel, akkor a kérelem kézhezvételétől számított 3 munkanapon belül (papír alapú kérelem esetén ez a határidő 15 nap) kibocsátja a fizetési meghagyást. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a kérelem tartalmával megegyező levelet küld az adósnak és felszólítja a kérelemben megjelölt tartozás és járulékai megfizetésére. Amennyiben az adós a felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül nem reagál, úgy a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, azaz ugyanolyan hatálya van, mint egy jogerős bírósági ítéletnek.
Ha az adós a kézhezvételtől számított 15 napon belül ellentmondással megtámadja a fizetési meghagyást, akkor a fizetési meghagyás perré alakul. Az ellentmondásban elég csak vitatni a tartozást, nem szükséges érdemi érveket és bizonyítékokat is előadni. Ilyen esetben tehát az illetékes bíróságra kerül az ügy és a továbbiakban ez a bíróság tárgyalja a peres eljárás szabályai szerint.