Ha a kft-m vagy a bt-m jelentős adótartozást halmozott fel, amelyet nem tud kifizetni, és jelentkezik valaki, hogy ő tud vevőt a cégre, eladjuk-e az általa hozott vevőknek?
Lehetőleg ne. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy amennyiben egy gazdasági társaság veszteséges gazdálkodása következtében nem tud adókötelezettségének eleget tenni, az még nem minősül bűncselekménynek. Egy – általában jelentős köztartozással bíró – gazdasági társaság átjátszása hajléktalanok vagy külföldiek kezére azonban megvalósítja a közokirat-hamisítás bűntettét és sok esetben az adócsalást is.
részletesen »
Idézést kapunk egy bíróságtól, melyből kiderül, hogy azért kell megjelennünk egy tárgyaláson, mert valaki beperelt minket. Egyértelműnek tűnik, hogy az illetőnek nincs igaza. Mennyire vegyük komolyan az idézést?
Nagyon. Először is: ami józan ésszel egyértelmű, az a jog szerint nem feltétlenül az. Ennél fontosabb azonban, hogyha alperesként úgy mulasztjuk el az első tárgyalást, hogy írásbeli védekezést nem terjesztettünk elő, akkor a bíró rögtön bírósági meghagyással kötelezhet minket a kereseti kérelemnek megfelelően. Amennyiben jogi képviselőt bíztunk meg, és ő megy el a tárgyalásra, úgy a mulasztás természetesen nem áll fent.
részletesen »
A cégforma megválasztásánál az alapítók általában a cég alapítási költségeit tekintik döntőnek. Tehát aki szerényebb költségvetésű vállalkozást indít az kkt.-t vagy bt.-t alapít, aki nagyobban gondolkodik az kft.-t, akinek egészen nagy tervei vannak, az rt.-t. Ez azonban nem mindig helyes.
Tény ugyan hogy bt-t olcsóbb létrehozni, mint egy kft.-t és az rt. mindkettőnél drágább, de van még néhány körülmény, amit nem érdemes figyelmen kívül hagyni.
Ilyen a felelősség kérdése. Viszonylag széles körben ismert, hogy a kkt. minden tagja, illetve a bt. beltagja teljes vagyonával felel a társaság tartozásaiért. A kft. és az rt. esetében a tag csak azért felel, hogy az által vállalt vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsássa.
A különböző társaságok különböző presztízsértékkel bírnak. Ahol tehát az ügyfelek bizalmának megnyerése különösen fontos, érdemesebb kft.-t vagy rt.-t alapítani.
Nem érdemes úgy társaságot alapítani, hogy egyenlőre jó lesz ez is, majd később úgyis átalakítjuk (pl. bt.-ből kft.-vé). Az átalakulás ugyanis jóval költség- és időigényesebb, mint egy új cég alapítása, ezért mindenképpen olyan céget érdemes alapítani, ami hosszú ideig kiszolgálja a tagok igényeit.
részletesen »
Az ingatlan-nyilvántartásban az ingatlan adatait, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogilag jelentős tényeket, továbbá azok jogosultjait és a jogosultak adatait a tulajdoni lap tartalmazza.
A tulajdoni lap három részből áll, melyeket római számmal jelölnek. Az első (I.) rész tartalmazza az ingatlan adatait (helyrajzi szám, ingatlan fekvése szerinti település neve, ingatlan alapterülete stb.). A második (II.) rész a tulajdonost (esetleg vagyonkezelőt), illetve annak adatait tünteti fel. A harmadik rész (III.) az ingatlan terheit (pl. haszonélvezeti jog, jelzálogjog) tartalmazza és ide jegyeznek be bizonyos jogilag jelentős tényeket is (pl.: kiskorúság, gondnokság alá helyezés, építésügyi korlátozások stb.).
részletesen »
A bűncselekmény lehet szándékos vagy gondatlan. Utóbbi csak akkor, ha ezt a törvény az adott törvényi tényállásnál megemlíti.
Ha súlyos bűncselekményt gondatlanul követünk el, ugyanakkor a bűncselekménynek nincs gondatlan alakzata, akkor nem követtünk el semmit!
részletesen »
Ügyvédi iroda
Law office
Anwaltskanzlei
Cabinet d'avocat
