Hírek és jogi tippek

„De hiszen ez nyilvánvaló!”

A per – sajnos – nem az igazságról, hanem a bizonyíthatóságról szól.

Mindig tartsuk szem előtt, hogy ami nekünk egyértelműnek tűnik, az a bíró számára csak akkor lesz az, ha bizonyítani is tudtuk. A polgári perben nincs hivatalbóli bizonyítás, hiába látja a bíró, hogy mi az a bizonyítás, ami segítene rajtunk, nem fogja elrendelni, ha mi nem indítványozzuk.

Mi a gondatlanság?

Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában; úgyszintén az is, aki e következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.

A gondatlanságnak szintén két alakzata van, az első a tudatos gondatlanság, a második a hanyagság.
Mivel a gondatlan elkövetés csak egyes bűncselekményeknél büntetendő, ezért az eshetőleges szándék (a következményeket nem kívánja, de azokba belenyugszik) és a tudatos gondatlanság (könnyelműen bízik a következmények elmaradásában) közötti „keskeny gyepűn” való mozgás perdöntő lehet.

Kik legyenek a társaság tagjai?

A nem családtagok által létrehozott társaságok jó része néhány év alatt működésképtelenné válik a tagok közötti személyi ellentétek miatt és gyakran hosszú pereskedésbe torkollik a kezdetben ígéretesen indult vállalkozás.

Tehát nem felesleges óvatosság már az alapítás előtt végiggondolni, hogy kivel társulunk és összeveszés esetén hogyan tudunk megszabadulni egymástól. Erre a legmegfelelőbb megoldás az, ha már az alapítással egy időben egy külön szerződésben rendezzük az egymás közötti viszonyainkat. Ezt a szerződést szindikátusi szerződésnek szokás nevezni.

Az ingatlan-nyilvántartás nyilvánossága

Az ingatlan-nyilvántartás nyilvánossága azt jelenti, hogy az ingatlan-nyilvántartás adatait – bizonyos korlátozásokkal – bárki megismerheti.

Az okiratokban szereplő személyek ügyvédi ellenjegyzéssel, két tanú aláírásával ellátott vagy közjegyzői okiratba foglalt írásbeli engedélyével ismerhetők csak meg a széljegyzés (pl. adásvételi szerződés, amit már benyújtottak, de a földhivatal még nem bírált el) vagy a bejegyzés, illetve törlés alapjául szolgáló iratok (pl. adásvételi szerződés, ami alapján a vevő tulajdonjogát bejegyezték).

Kik ülnek a hátsó padban?

A bíróság tárgyalásai – főszabály szerint – nyilvánosak. Tudomásul kell vennünk, hogy hallgatóságként bárki benn ülhet a perünk során.

Ugyanakkor ügyeljünk arra, hogy mi ne hívjunk barátokat, rokonokat, ismerősöket. Egyrészt mert a bírák nem szeretik, másrészt mert nem tudhatjuk mindig biztosan, nem lesz e később szükség valamelyikük tanúkénti meghallgatására. Ennek pedig akadálya lehet, ha a tárgyalás korábbi szakaszában bent ültek a tárgyalóteremben.

Miről tárgyal és dönt a büntetőbíróság?

A büntetőbíróság kizárólag a vád tárgyává tett cselekményről dönt.

Sokszor előfordul, hogy egy büntető tárgyalás során a bíróság más cselekményekre is rájön, azonban vád hiányában ezekről nem dönthet.

Milyen tevékenységi köröket válasszunk?

A társaságokra vonatkozó új törvény kimondja, hogy a gazdasági társaság bármely tevékenységet folytathat, amit törvény nem tilt vagy nem korlátoz. A korábbiakkal ellentétben nem kötelező tehát a tevékenységi köröket a TEÁOR szerint meghatározni.

Az elmúlt időben meglehetősen nagy bizonytalanság alakult ki a cégek tevékenységi köreivel kapcsolatban. A javaslatunk az, hogy az átláthatóság és a könnyebb kezelhetőség érdekében továbbiakban is a TEÁOR kódok alapján kerüljenek a tevékenységi körök és a főtevékenység meghatározásra.

Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége

Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége azt jelenti, hogy az oda bejegyzett adatok, jogok és tények valódiságát hitelesen tanúsítja, ezek fennállását ellenkező bizonyításig vélelmezni kell.

Ezek szerint tehát fel kell tételezni, hogy a földhivatali bejegyzés helyes egészen addig, amíg valaki ennek az ellenkezőjét nem bizonyítja (pl.: a bejegyzett tulajdonost tulajdonosnak kell tekinteni addig, amíg valaki pl. egy halotti anyakönyvi kivonattal nem bizonyítja, hogy az illető meghalt, tehát nem tulajdonos többé).

A közhitelesség azt is jelenti, hogy ha valamely jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztek vagy egy tényt feljegyeztek, akkor senki sem hivatkozhat arra, hogy arról nem tudott. Ezért tanácsoljuk, hogy bármilyen ingatlannal kapcsolatos jogügyletet (pl.: bérleti szerződést is!) csak friss tulajdoni lap ismeretében végezzünk.

Hozzáállás? Dac vagy együttműködés?

Igyekezzünk az eljárási cselekményeket minél korrektebbül segíteni.

A perelhúzó magatartás – azon túl, hogy rendbírsággal sújtható – ellenünk hangolhatja a bírót, amely olyan perekben, ahol tág tere van a bírói mérlegelésnek, akár pervesztést is eredményezhet. Sose felejtsük el: a bíró is ember!

Mi a bizonyítási teher?

Ez azt jelenti, hogy a büntetőperben a vád bizonyítása a vádlót terheli. A vádlott nem köteles az ártatlanságát bizonyítani, akár hallgathat is, és ezt nem lehet a terhére értékelni.

Mindig tartsuk azonban szem előtt, hogy a bíró is ember, és teljesen természetesen gondolja úgy, hogy aki ártatlan, az nem hallgat, hanem igyekszik védekezni.
„Aki hallgat, az nem mond ugyan igent, de az biztos, hogy nem mond nemet.”
Ezt úgy lehet lefordítani a büntetőjog nyelvére, hogy aki hallgat, az nem ismeri ugyan be a bűnösségét, de az biztos, hogy nem tagadja a vádat.
Ha tehát ártatlanok vagyunk, lehetőleg ne a hallgatás taktikáját válasszuk.

Ki legyen az üzletvezető, képviselő?

Közkereseti társaság (kkt.) és betéti társaság (bt.) esetén:

A közkereseti (kkt.) és betéti társaságnál (bt.) viszonylag egyszerű a helyzet: kkt. esetében minden tag, bt.-nél pedig minden beltag jogosult a társaság üzletvezetésére és képviseletére. Ettől a tagok a társasági szerződésben eltérően is rendelkezhetnek.

Mit jelent a széljegy?

Ha a földhivatalba benyújtunk egy okiratot (pl. egy adásvételi szerződést és ennek kapcsán a tulajdonjog fenntartással történő eladás feljegyzése iránti kérelmet), akkor a beadvány iktatószámát, illetve a széljegy rövid tartalmát még e benyújtás napján a földhivatal felvezeti az érintett ingatlan tulajdoni lapjára. Ha a kérelem szerinti változtatást a földhivatal elvégezte, úgy a széljegyet törli.

A széljegy tehát azt mutatja, hogy az ingatlanra vonatkozóan valamilyen eljárás van folyamatban, amit a földhivatal még nem bírált el. A széljegyzésnek a tulajdoni lapon feltüntetett tartalma azonban nem mindig ad teljes körű felvilágosítást a mögötte álló jogügyletről. Például ha egy osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanból a vevő csak egy részt vásárol meg, akkor a széljegyben csak a vevő neve kerül feltüntetésre, de az nem, hogy melyik tulajdonostárs tulajdoni hányadára vonatkozik az adásvétel.

Igazságkeresés, de hol?

Bármely bírósági aktusnál ügyeljünk arra, hogy melyik a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság.

A rossz helyre beadott kereset ugyan nem vész el, mert azt a bíróságok megküldik a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervnek, de a hazai – főleg a fővárosi – bíróságok leterheltsége miatt egy-egy ilyen tévedés több hetes, vagy akár több hónapos időveszteséget is eredményezhet.

„Csak ügyvédem jelenlétében nyilatkozom!”

Gyakran halljuk ezt a filmekben. Büntető-eljárás jogunk szerint a büntető-eljárás bármely szakaszában jogunk van védőhöz. Mindig tartsuk szem előtt: amikor nyilatkozunk, jogi ismeretek hiányában nem tudjuk eldönteni, hogy mivel ártunk és mivel használunk magunknak.

Ha már olyan élethelyzetbe kerültünk, hogy büntető-eljárás indult ellenünk, ne próbáljunk meg védekezni, hanem keressünk ügyvédet. Ha komoly betegségünk van, orvoshoz fordulunk, és nem próbáljuk magunkat gyógyítani. A büntető-eljárás pedig komoly baj.
Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy ártatlanként nyugodtan tehetünk nyilatkozatot, de ez tévedés. Sajnos az ártatlanság megítélése sokszor meghaladja egy laikus ismereteit, ugyanakkor a legártatlanabb ember is besározódhat egy eljárás során. Azt is emberek folytatják le, ők is hibázhatnak.

Ki legyen az ügyvezető?

Ügyvezető – a kkt.-től és bt.-től eltérően – olyan személy is lehet, aki nem tagja a társaságnak.

Az ügyvezető csak természetes személy lehet, akit legfeljebb öt év határozott időtartamra választhat meg a társaság taggyűlése, ettől azonban a társasági szerződés rendelkezése eltérhet, tehát mód van az ügyvezető határozatlan időre történő megválasztásra is, ha a társasági szerződés ezt engedi. Ügyvezetőből többet is lehet választani, azonban meg kell határozni, hogy a céget önállóan – tehát minden ügyvezető külön-külön – vagy együttesen – tehát két vagy több ügyvezető közösen – képviselik.

Széljegy az ingatlan tulajdoni lapján?

Mit tegyünk, ha a megvásárolni kívánt ingatlan tulajdoni lapján széljegy van feltüntetve? Először is: nem kell megijedni, a széljegy nem feltétlenül jelenti azt, hogy valami gyanús üzletbe keveredtünk. Másodszor: legyünk óvatosak.

A legfontosabb, amit tennünk kell, az a széljegy tartalmának a kiderítése. Ez elsősorban az ügyvédünk dolga, de nincs akadálya annak sem, hogy magunk vegyük kezünkbe a dolgot. A széljegyzés alapjául szolgáló okiratokat az illetékes földhivatalban (pl.: balatonfüredi ingatlan esetében a Veszprémi Körzeti Földhivatalnál) lehet megtekinteni. A megtekintéshez azonban szükséges az okirat jogosultjának vagy kötelezettjének (egy adásvételi szerződés esetében az eladónak vagy a vevőnek) az írásbeli engedélye. Ha ezek nem állnak rendelkezésre, akkor csak oly módon lehet megtekinteni az iratokat, ha írásban igazoljuk, hogy ehhez jogunk érvényesítéséhez vagy kötelezettségünk teljesítéséhez szükség van.

Mennyivel tartozik?

Ha pénzben kifejezhető követelésünk van valaki felé, a pertárgyérték meghatározásánál ügyeljünk arra, hogy e vonatkozásban csak a tőkére kell figyelemmel lenni.

A kamatokra a keresetben ugyan ki kell térni, de azok nem tartoznak a pertárgyértékhez. Ez fontos az eljárási illeték mértéke, illetve a hatáskör miatt.

Mi az ártatlanság vélelme?

Senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg a bűnösségét a bíróság jogerős határozatában nem állapította meg.

Nagyon sokszor hivatkoznak rá és szinte mindig tévesen. Tehát nem arról van szó, hogy mindenki ártatlannak tekintendő addig, amíg jogerősen el nem ítélik, hanem arról, hogy nem tekinthető bűnösnek. Nagyon kicsi, de nagyon lényeges megfogalmazásbeli különbség.
Természetesen büntetőjogi felelősséget csak akkor lehet megállapítani, ha az kétséget kizáróan bizonyított. Ez az egyik legfontosabb jogelv, és valószínűleg ez az, ami világviszonylatban is a legtöbbet sérül.

Mit jelent az üzletrész?

A korlátolt felelősségű társaság alapításakor a tagok befizetik törzsbetéteiket, azaz a vagyoni hozzájárulásukat a cég törzstőkéjéhez. A társaság cégbejegyzését követően az egyes tagok által teljesített törzsbetétek üzletrésszé alakulnak át.

Az üzletrész a tagsági jogok és kötelezettségek összességét jelenti. Az üzletrész tehát több, mint a befizetett vagyoni hozzájárulás, mert megtestesíti a tagot megillető vagyoni jogokat, szervezeti jogokat (osztalék, szavazati jog stb.), és jelenti a tagoknak pl. azt a kötelezettségét is, hogy vagyoni hozzájárulásukat teljesítsék, illetőleg a társaság érdekében tevékenykedjenek. Az üzletrész értékét a piac határozza meg, amit azt jelenti, hogy a tag a társasági részesedését mennyi pénzért tudja eladni. Az üzletrész tehát érhet kevesebbet, de lényegesen többet is, mint a tag által befizetett vagyon hozzájárulás, mindez attól függ, hogy mennyire sikeresen tevékenykedik az adott társaság.
Főszabályként az üzletrész mértéke a tagok által befizetett vagyoni hozzájárulással arányos, de a tagok ettől a társasági szerződésben közös megegyezéssel eltérhetnek.

Tulajdonjog fenntartással történő eladás

Mit jelent a ulajdonjog fenntartással történő eladás feljegyzése? Ha az eladó eladja az ingatlanát és a vevő nem fizeti ki azonnal a teljes vételárat, akkor az eladó a teljes vételár kifizetéséig általában fenntartja a tulajdonjogát, azaz csak akkor járul hozzá a vevő tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez, ha a vevő a teljes vételárat kifizeti.

Ilyen esetben a szerződést készítő ügyvéd az adásvételi szerződést beadja a földhivatalba és kéri, hogy a teljes vételár kifizetéséig a tulajdon-jogfenntartással történő eladás tényét a földhivatal jegyezze fel az ingatlan tulajdoni lapjának harmadik részére, azaz a teherlapra. Amikor a vevő az ingatlan teljes vételárát kifizeti, akkor az eladó kiállít egy úgynevezett bejegyzési engedélyt, mely alapján a földhivatal bejegyzi a vevő tulajdonjogát a tulajdoni lap második részébe és törli a tulajdon-jogfenntartással történő eladás tényét a tulajdoni lap harmadik részéből.